A Győri Püspökség Körlevelei, 1941

Tartalomjegyzék

24 amely szertartásoknak több, különféle­nyelvű változata is van. * A görög, szír, kopt és örmény szer­tartásokban élő katolikusokat keleti szer­tartási! katolikusoknak is nevezzük, mert követőik legnagyobbrészt keleten élnek." „Milyen szertartású katolikusok élnek Magyarországon ? Magyarországon latin, görög és örmény szertartású katolikusok, röviden római­görög és örménykatolikusok élnek." „Van-e különbség a különböző szertar­tású katolikusok között? A különböző szertartású katolikusok tanítása között hit- és erkölcs dolgában semmi különbség nincsen, csupán szertar­tásaikban és egyházi fegyelmükben (pl. böjt, papok házassága, stb.) térnek el egy­mástól. A különféle szertartások nagyban eme­lik az Anyaszentegyház szépségét. Szer­tartást változtatni csak a pápa engedélyé­vel lehet. 1054-ben a keleti szertartásúak nagy része elszakadt a katolikus Egyháztól. A szakadásban levőket görögkeletieknek hív­juk. A közel 200 millió görögkeleti visz- szatérítésén a pápák irányítása mellett az uniós mozgalmak dolgoznak, melyeket minden katolikus hívőnek támogatnia kell. Ezek a görögkeletiek nem tévesz­tendők össze a görögkatolikusokkal!" 265. kérdés (86. lap). A *-alatti szakasz folytatásaként: „Ilyen általános felhatal­mazás alapján bérmálhatnak a görögkato­likus áldozópapok, akik saját-szertartású híveiknek a bérmálás szentségét közvet­lenül a keresztség után szolgáltatják ki." 276. kérdés (89. lap). Az első * alatti szakasz folytatásaként: „A görögkatoliku­sok a szentmiséhez kovászos kenyeret használnak és a hívek áldoztatása két szín alatt történik." 279. kérdés (90. lap). A * alatti szakasz előtt külön csillagos pontba: Ezt az imá­dást a görögkatolikusok keleti szokás sze­rint mély hódolással (meghajlással, li boru­lással) fejezik ki." 289. kérdés után (93. lap) külön kér­désben : Szabad e különböző szertartású katoli­kus híveknek más katolikus szertartás sze­rint szentáldozáshoz járulniok ? A különböző szertartású katolikus hívek bármikor járulhatnak kölcsönösen más ka­tolikus szertartás szerint a szentáldozás­hoz, a húsvéti, valamint az első és utolsó szeutáldozást azonban mindenki lehetőleg a saját szertartása szerint igyekezzék el­végezni. * Ha görög szertartás szerint áldozunk, fejünket jól felemeljük, szánkat jól kinyit­juk és mindaddig nyitva tartjuk, míg a kanálkát az áldoztató pap szánktól el nem veite. így elérhető, hogy a kanálka az áldozok szájához hozzá sem ér." 326. kérdés után (105. lap) külön kér­désben : „Szabad-e más-szertartású katolikus gyóntatóatyánál szentgyónásunkat elvé­geznünk ? „Más-szertartású és kellő joghatósággal felruházott gyóntatóatyánál is bármikor elvégezhetjük szentgyónásunkat. * 341. kérdés után (110. lap) mint har­madik *-alatti megjegyzés beiktatandó: „Akiket papokká szentelnek, azok nem élhetnek házasságban. A keleti Egyház fegyelme szerint azonban bizonyos kivé­telekkel a görögkatolikus papnövendékek felszentelésük előtt a házasság szentségét is fölvehetik." 345. kérdés után (112. lap) *-alatt: „Jól különböztessük meg ettől a vegyesszer- tartású házasságot, amikor tudniillik latin és görög szertartású hívek lépnek házas­ságra. Vegyes-szertartású házasságban a gyermekek az atya szertartását követik."

Next

/
Thumbnails
Contents