A Győri Püspökség Körlevelei, 1940
Tartalomjegyzék
so A helyettes tanító (volt segédtanító) rendszeresített és üres állásra megválasztott kezdő tanító. (Lásd az 1931. évi 865—1—70. számú VKM. rendelet. Megjelent a Budapesti Közlöny 1931. évi 130. számában.) A segélydíjas tanító (volt helyettes tanító) rendszeresített, de üres álláson ideiglenesen alkalmazott tanító. A kisegiiö tanító nem rendszeresített álláson alkalmazott tanító. 2. Az illetmény kiegészítő államsegélyben nem részesülő nem állami elemi népiskolai tanítók részére, a fenntartók által biztosított helyi javadalmat az I. pont szerint járó fizetés és a különben járó családi pótlékok összegeinek erejéig kell államsegéllyel kiegészíteni. 3. A helyi javadalomnak részét képező és a mindenkori kezdőfizetésnek bizonyos százalékában kifejezett készpénzjárandóságok az illetménykiegészítő államsegély megállapítása alkalmával 1940. évi január hó 1-től további rendelkezésig: á) elemi népiskolai rendes, szerzetes- rendi, segélydíjas (volt helyettes) és kisegítő tanítóknál minden egyes százalék után havi 1 P 34 fillérrel, vagyis évi 16 P 08 fillérrel, b) elemi népiskolai helyettes tanítóknál (volt segédtanítóknál) minden egyes százalék után havi 1 P 11 fillérrel, vagyis évi 13 P 32 fillérrel számítandók. A fenntartó ezeket a készpénzjárandóságokat az 1940. évi január 1 -töl kezdve a fent megállapított összegekben tartozik a tanerők részére kiszolgáltatni. 4. Az eredetileg aranykoronában kifejezett és az 1924. évi 99.000. számú VKM. rendelet értelmében helyi javadalmul megállapított és az illetménykiegészítő államsegély szempontjából figyelembe veendő készpénzjárandóságokat mind az államsegély, mind pedig a kiszolgáltatás szempontjából minden emelés nélkül kell számítani. A fenntartó tehát ezeket a készpénz járandóságokat az 1940. évi január hó 1-től kezdve változatlanul tartozik a tanerőknek kiszolgáltatni. 5. A helyi javadalom részét képező, s értékegységben kifejezett természetbeni javadalomnak egy-egy értékegysége az illetménykiegészítő államsegély megállapításánál továbbra is az 1931. évi 865— 1 — 1. számú VKM. rendelet szerint, tehát havi 1 P 75 fillérrel, vagyis évi 21 P- vel veendő egyenértékűnek. 6. Egyebekben az 1933. évi 64.800. számú VKM. rendeletnek a 6—8., a 10. és 11. pontjaiban foglalt rendelkezések, 1940. évi január hó 1-től további érvényben tartása mellett, az 1939. évi 12.000. M. E. számú kormányrendeletben foglaltak az irányadók. A m. kir. minisztériumnak 3.600/1939. M. E. számú rendelete (megjelent a Budapesti Közlöny 1939. április 2-i 75. számában) olykép rendelkezik, hogy a „Nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdíjintézete" kötelékébe tartozó alkalmazottak által fizetendő nyugdíjintézeti járulékokat a tanintézet fenntartója által fizetendő nyugdíjintézeti járulékoktól az 1939. évi április hó I-től kezdődőleg el kell különíteni. Kimondja ez a rendelet azt is, hogy a jelzett időponttól kezdve az alkalmazottak az eddigi ú. n. 3/i3 résznyi, fix összegű nyugdíjjárulék helyett, a nyugdíjba beszámítható mindenkori javadalmazásukhoz igazodó százalékos alapon megállapított, a fenntartók pedig továbbra is átalányszerű állandó összegeket tartoznak a nyugdíjintézet részére fizetni. Az alkalmazottak nyugdíjintézeti hozzájárulásának (elnevezése ezentúl: „nyugdíjjáru- lék11) százalékos kulcsa azoknál, akik az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alapnak (OTBA) tagjai, 2V2°/o-ban, azoknál pedig, akik ez alap szolgáltatásában nem részesülnek és így ez alap részére 236. isk. sz. 1940. Nyugdíjintézeti járulékok új rendezése a tanszemélyzetre vonatkozólag.
