A Győri Püspökség Körlevelei, 1939
Tartalomjegyzék
37 adója tárgyábai pénzügyminiszteri rendelet. tása tárgyában 95.268/1938—Vili. sz. a. 1 kiadott rendeletét egész terjedelmében közlöm: A kereseti adóról szóló 1927. évi 300. P. M. sz. hivatalos összeállítás 16. §-ának (2) bekezdéséhez fűzött utasítás (4) bekezdése szerint, ha a lelkész a saját költségén segédlelkészt alkalmaz, úgy a segédlelkésznek eltartási költségeit — mint a szolgálati illetményt terhelő kiadást — a lelkész szolgálati járandóságából csak abban az esetben lehet levonni, ha a lelkésznek ebbeli minőségében nincsen föld-, vagy házhaszonélvezete, mert ellenkező esetben ezeket a kiadásokat még akkor is a haszonélvezetül átengedett ingatlanok jövedelmét terhelő kiadásnak kell tekinteni, ha abból a lelkész a segédlelkész alkalmazásának költségeit csak részben tudná fedezni. Helyes adóztatás azonban csak úgy vihető keresztül, ha a segédlelkész tartási költségei abban az arányban osztatnak meg, ami arányban a földből származó jövedelem és a készpénzjárandóság egymáshoz állanak. A helyes adóztatás és az egyöntetű eljárás biztosítása érdekében ennélfogva a kereseti adóról szóló 1927. évi 300. P. M. számú hivatalos utasítás idézett 16. §-ának (2) bekezdéséhez fűzött Utasítás (4) bekezdését a következőképen módosítom : Ha a lelkész — akár a saját elhatározásából, akár egyházhatósági intézkedés alapján — segédlelkészt tart, a segéd- lelkésznek kiszolgáltatott pénzbeli járandóságot, valamint természetbeni járandóságának pénzbeli értékét —- mint hivatali kiadást alkotó terhet — a lelkészalkalmazottak kereseti adója alá tartozó szolgálati járandóságából le kell vonni. Ha azonban a lelkésznek ebben a minőségében földvagy házhaszonélvezete, vagyis olyan járandósága is van, amely nem tartozik az alkalmazottak kereseti adója alá, — a segédlelkésztartás költségeit kétféle jövedelem között arányosan meg kell osztani és az alkalmazottak kereseti adóalapjából a segédlelkésztartás költségeinek azt a részét kell — mint szolgálati illetményt terhelő kiadást — levonásba hozni, amely az arányszám szerint az alkalmazottak kereseti adója alá tartozó szolgálati járandóságra esik. Budapest, 1938. évi február hó 18-án. dr. Fabinyi Tihamérs. k., m. kir. pénzügy- miniszter. Gráf Márton ny. vértestolnai plébános életének 74-ik, áldozópapságának 49-ik évében folyó évi február hó 7-én Kőszegen, Csizmadia Vilmos győrsö vény házi plébános pedig életének 74-ik, áldozópapságának 51-ik évében folyó évi február hó 27-én Győrsövényházán az Úrban elhunyt. Megboldogult oltártestvéreinket a kötelező két szentmise felajánlásán kívül gyakori mementónkkal is segítsük az örök boldogság elnyerésében. R. i. p.! Az Actio Catholica kulturális szakosztálya 1936-ban elhatározta egy objektív és katolikus világnézeti szempontból kielégítő irodalomtörténet megjelentetését. A hat kötetre tervezett mű első kötete 1936-ban, a második pedig, amely a XIX. század első felét tárgyalja, most jelent meg. A 6 kötetes műnek a főhatóságom alá tartozó közép- és középfokú iskolák könyvtárai részére való beszerzését melegen ajánlom. Egy egy kötet vászonkötésű példánya 4 P. Megrendelhető a Szent István Társulatnál. Dr. megy esi Schwartz Róbert: „A mai magyar párbérjogu címen a lelkipásztorkodó papság részére hasznos könyvet írt. Kapható a veszprémi egyházmegyei könyv- kereskedésben. Ára 2 P. Melegen ajánlom Tdő Papjaim figyel485. sz. Gráf Márton és Csizmadia Vilmos halála. 486. sz. Művek ajánlása.
