A Győri Püspökség Körlevelei, 1938

Tartalomjegyzék

12 úgy a társadalmi szervezetben a közjót is kifogás­talanul csak akkor biztosíthatjuk, ha az egyes részeknek és tagoknak — azaz az emberi szemé­lyeknek — megadjuk a társadalmi hivatásuk be­töltéséhez szükségeseket. Amint eleget teszünk a szociális igazságosságnak, annak gyümölcse azon­nal jelentkezni fog az egész gazdasági élet foko­zottabb ütemében, a békében és rendben, vagyis a társadalom testének egészséges lüktetésében. Az emberi test egészségét is. az egész szervezet zavartalanul teljes és eredményes működéséről ismerjük föl. A szociális igazságnak pedig eleget nem tettünk, amíg a munkabér a munkásnak és családjának a fenntartását nem biztosítja ; amíg az általános elszegényedés megelőzése végett a munkásnak szerény vagyon megtakarítását lehetővé nem tesszük és országos vagy magánbiztosítás útján nem gondoskodunk róla öregség, betegség és munkanélküliség esetére. Ismételjük, amit Quadragesimo anno körlevelünkben mondtunk : «Csak úgy létesül az igazi szociális nemzetgazda­sági rendszer, ha a nemzet minden tagjának ren­delkezésére állnak mindazok a javak, amelyeket a természeti kincsek, a termelőeszközök és a gaz­dasági élet szociális megszervezése nyújtani tud­nak. Ezek a javak ne csupán az életfenntartást és a tisztességes szükségleteket fedezzék, hanem az embert magasabb és nemesebb kultúréletre is föl­emeljék, amelynek okos kiélése nincs az erkölcsi- ségnek kárára, sőt annak javára válik».1 Nap­jainkban már mind gyakrabban előfordul, hogy az egyes munkaadók külön nem tudnak teljesen igazságos munkabért adni, ha nem létesítenek egymás közt kötelező megállapodást a munkások érdekeit veszélyeztető verseny megakadályozá­sára. Ugyanazért a munkaadók és vállalkozók helyesen teszik, ha ilyen szervezetekbe tömörül­nek és ezek útján lehetővé teszik az igazságosság érvényre jutását. Természetesen a munkások sem feledkezhetnek meg a munkaadókkal szem­ben a szeretet és az igazságosság kötelességeiről, annál inkább, mert azok teljesítésével a saját érdekeiket is védik. Aki a gazdasági élet egész szövedékét áttekinti, mint azt Quadragesimo anno körlevelünkben tettük, az belátja, hogy a szeretet és az igazságos­ság együttes követelményei a gazdasági és szo­1 Quadragesimo anno, A. A. S. vol. XXIII. p. 202. ciális viszonylatokban csak úgy érvényesülhetnek, ha szilárd keresztény alapokon nyugvó szerveze­tek— egyhivatásúak egyesületei vagy hivatásközi társulások — testületé nyújt hozzá segítséget. Az említett szervezetek ugyanis egymás közt kap­csolódnak s a különféle helyek és körülmények szerint különböző alakban termelik ki azt a csúcs­szervezetet, amelynek korporáció a neve. A társadalomtan tanulmányozása és ismertetése. Hogy a helyes társadalmi törekvéseknek na­gyobb sikert biztosíthassunk, sürgősen szükséges a társadalmi kérdéseknek az egyház szellemében való tanulmányozását előmozdítani és a tanulsá­gokat az egyház legfőbb tekintélyének irányítása alatt ismertetni. Ha egyes katolikusok viselkedése gazdasági és szociális téren kívánni valót hagyott vissza, annak oka leginkább az a tény, hogy a tárgyról a pápák tanítását nem ismerték és nem fontolták meg eléggé. Ugyanazért nagyon kívá­natos az összes társadalmi osztályokban a művelt­ségi foknak megfelelő szociális iskolázást szorgal­mazni, különösen pedig az egyház szociális tanait buzgón terjeszteni a munkások közt is. Az embe­reket a katolikus tan világosságánál kell eligazí­tani és akaratukat megnyerni, hogy a tant alkal­mazzák, életbeléptessék és mint igaz életszabályt kövessék. így leküzdik majd azokat a benső ellen­mondásokat és következetlenségeket a keresztény életben, amelyek miatt már ismételten panasz­kodtunk. Mert sokan ugyan külsőleg hűen követ­ték vallásuk parancsait, azonban a munka, az ipar, a hivatásos foglalkozás, a kereskedelem vagy hivatal légkörében olyan kettős lelkiismeretet tanúsítottak, amely a keresztény igazságosság és szeretet világos törvényeivel ellenkezik. Evvel pedig a hitben gyöngéknek súlyos botrányt okoz­tak, a gonoszoknak meg fegyvert adtak a kezébe a katolikus egyház meggyanúsítására. Fontos szerepet játszhatik a szociális gondolkozás meg­újításában a katolikus sajtó. Neki lehet és kell is változatos és vonzó módon a szociális tan mé­lyebb megértését szolgálnia. Tárgyilagos és ki­merítő tudósításokat adjon az ellenség tevékeny­ségéről és a harcmódokról, amelyek az egyes or­szágokban a legsikeresebbeknek bizonyultak. Jó tanácsokat osszon és leplezze le a csalárd fogáso­kat, amelyekkel a kommunizmus a jóhiszemű embereket magához édesgetni igyekszik.

Next

/
Thumbnails
Contents