A Győri Püspökség Körlevelei, 1938
Tartalomjegyzék
11 tartják meg. Ugyanazért kívánjuk — Tisztelendő Testvérek — a szeretet isteni parancsának minél behatóbb ismertetését szóban és írásban. Hiszen ennek a parancsnak követése Krisztus kifejezett akarata szerint az ő igaz tanítványainak drága ismertetőjele. Megtanít rá mindenkit, hogy a szenvedőkben magát Krisztust lássuk. Megköveteli, hogy testvéreinket úgy szeressük, mint Krisztus szeretett minket, tehát egészen az önfeláldozásig. Vagyis szükség esetén az élet áldozatul hozásáig. Gyakran fontoljuk meg azokat a vigasztaló s elrettentő szavakat, amelyeket a legfőbb Bíró az utolsó ítélet napján mondani fog : «Jöjjetek Atyám áldottai..., mert éheztem és ennem adtatok; szomjú- hoztam és innom adtatok . . . Bizony mondom nektek, amit egynek e legkisebb atyámfiai közül cselekedtetek, nekem cselekedtetek.A Ellentétül pedig így fog szólani : «Távozzatok tőlem, átkozottak, az örök tűzre . . ., mert éheztem és nem adtatok ennem, szom- júhoztam és nem adtatok italt . . . Bizony mondom nektek, amit nem cselekedtetek egynek e legkisebbek közül, nekem sem cselekedtétek».1 2 Az örök élet biztosítása és a nyomorgók hatásos megsegítésének lehetővé tétele végett egyszerűbb életmódhoz kell visszatérni. Meg kell tanulni a lemondást az élvezetekről, amelyek bizony sokszor bűnösek is, amint a világ ma azokat bőségben kínálja. Önmagunk megtagadása velejár a felebaráti szeretettel. Újjászülő isteni erő rejlik a keresztény szeretet új parancsában,3 amint Krisztus nevezi. Pontos betartása a szívekbe bensőséges békét önt, amilyent a világ nem ismer, és eredményesen gyógyítja az emberiséget sorvasztó betegségeket. A szoros igazságosság kötelmei. Nem lehet igazi a szeretet, ha még az igazságosság követelményeinek sem tesz eleget. Az apostol tanítja : «Aki embertársát szereti, betöltötte a törvényt. . . s állítását bizonyítja is, mert azt, hogy ne paráználkodjál, ne ölj, ne lopj ... és ami még egyéb parancsolat van, azt újra egybejog- lalja ez az egy ige: Szeressed felebarátodat, mint önmagadat».4 Ha tehát az apostol szerint az összes erkölcsi kötelességek az igazi szeretet egyetlen 1 Máté 25, 34—40. 2 Máté 25, 41—45. 3 Ján. 13, 34. 4 Róm. 13, 8. 9. parancsából folynak, akkor azok is benne bírják gyökerüket, amelyeket a szoros igazságosság követel, pl. ne ölj, ne lopj. Az a szeretet, amely a munkás bérét elvonja, a szoros igazságosság szerint járó jogos bért, nem szeretet, hanem üres szó és merő látszat. A munkás nem tartozik alamizsnaként elfogadni azt, ami neki jog szerint jár. Nem lehet az igazságosság súlyos kötelességeit az irgalmasság csekély adományaival megváltani. A szeretet és az igazságosság által kirótt kötelességek tárgya sokszor azonos, de különböző marad a kötelezettség természete. S a munkások kellő érzékenységgel ítélik meg a velők szemben fennálló kötelességek természetét, mert megvan az önérzetük. | Ugyanazért külön szavunk van hozzátok, keresztény munkaadók és munkavállalók, akik sokszor súlyos kérdések előtt álltok. Még rátok nehezedik annak az igazságtalan gazdasági elméletnek átöröklött terheltsége, amely nemzedékeken át gyakorolta bomlasztó hatását. Ébredjetek felelősségiek tudatára ! Sajnos, egyes katolikusok viselkedése is bűnös a munkások ragaszkodásának megingatásában az Úr Jézus Krisztus vallásához. Ezek nem akarták elérteni, hogy a keresztény szeretet a munkásokat megillető s az egyház által is ilyeneknek nyilvánított jogok elismerését megköveteli. Mit szóljunk hozzá, hogy egyes katolikus munkaadók a Quadragesimo anno körlevél fölolvasását saját kegyúri templomaikban megtiltották? S mit szóljunk hozzá, hogy katolikus munkaadók még most is ellenséges állásponton vannak a pápa által helyeselt keresztény munkás- mozgalommal szemben? S nem mélyen sajnálatos-e, ha az egyház által is természetesen elismert magántulajdonjogot fölhasználják a munkás jogos bérének és szociális jogainak csorbítására? Szociális igazságosság. A szorosan vett kiegyenlítő igazságosságon kívül van társadalmi igazságosság is, amelyből folyó kötelességek alól munkaadók és munkavállalók nem vonhatják ki magukat. Lényeges vonása a társadalmi igazságosságnak, hogy az egyesektől megköveteli, ami a közjó szempontjából szükséges. Amint aZ élő szervezetről csak úgy történhetik hiánytalan gondoskodás, ha az egyes szervek és tagok mindazt megkapják, amire szervi működésűk teljesítéséhez szükségük van : ugyan
