A Győri Püspökség Körlevelei, 1937
Tartalomjegyzék
6 okozzák a legnagyobb szomorúságot, s az Egyház testén is azok ejtik a legfájóbb, legérzékenyebb sebeket, amelyek kitépik kezünkből az ifjúságot. Kövessetek el tehát mindent abban a tekintetben, hogy az egész ifjúság a gyermekek isteni barátjáé legyen. Végezzétek a lehető leglelkiismeretesebben a hitoktatást minden rangú és rendű iskolában. A gyermek egész jövendő boldogságát, világnézetének kialakítását itt alapozhatjuk meg a legtökéletesebben. A jó anya után a lelkiismeretes, buzgó hit- oktatónak köszönhet az ember legtöbbet életében. Egészítsétek ki az iskolai nevelést a gyermekeknek a Szívgárdákba s egyéb gyermek- és ifjúsági egyesületbe való beszervezésével. Az iskolával azonban nem szabad befejeződnie a velük való foglalkozásnak. Az iskolából kimaradt ifjúság künn az életben igen sok kísértésnek, mételynek és veszélynek van kitéve. Különös nyomatékkai kérlek benneteket, hogy híveitek eme rétegével nagy gonddal foglalkozzatok. Tudom, nem könnyű munka ez. De az igazi papi buzgóság megtalálja ennek is a módját, és nagy örömét találja benne. Igyekezzetek megérteni az ifjúságot. Új kornak szülöttei ők, akik sok mindent másképpen látnak, mint mi, akik sokszor nagyon is kilátástalan jövő elé néznek, és igen nehéz körülmények között élnek. Nem csoda, ha néha türelmetlenek, kíméletlenek és ne hezen fékezhetők. De ők a jövendő reménysége s Krisztus Egyházának szeme- fénye. Ti presbyterek vagytok. Álljatok mellettük az öregek bölcseségével és gazdag élettapasztalatával. Értsétek meg törekvéseiket, tudjátok elnézni hibáikat, s a meghiggadt ember szelíd nyugalmával fogjátok be türelmetlen tenni- és érvé- nyesiilni-akarásukat a legszentebb célok szolgálatába. Csengjen folytonosan fületekbe a Mester kérő szava: „Hagyjátok a kisdedeket hozzám jönni, .. . mert ilyeneké a mennyek országa" (Máté 19, 14.). Főpásztori szívem megkülönböztetett szeretetével ajánlom figyelmetekbe azt a tömeget, amely a legjobban eltávolodott az Úr Jézustól; azokat, akiket vasárnap nem láttok a templomban, akik nem vesznek részt az egyházközség munkájában, sőt talán éppen ellene dolgoznak. A világháború, majd az azt követő forradalmak és a szörnyű anyagi romlás a lelkek hatalmas seregeit megmérgezték. Egzisztenciák mentek tönkre, ezrek és ezrek ron- gyolódtak le, s a munkanélküliség és a nyomorúság nagyon sok embert változtattak meg és téptek el Krisztustól. Mind jobban emelkedik azoknak a száma, akik elmaradnak a templomból, s akiknek szí vében egyre nő az elkeseredés és a gyűlölet. Ezeknek a tömegeknek legnagyobb része azok közül kerül ki, akik még a legegyszerűbb életszükségleti cikkeket sem tudják maguknak és családjuknak előteremteni. Paupertas maxima meretrix. A nyomor, a kilátástalan jövő, a ruhátlan- ság, az éhségtől elgyengült, beteges gyermekek, a hideg lakás, a síró család mindenre képessé teszi az embereket, s jó talaj a gyűlölet, az elkeseredés és minden bűn számára. Ezekhez a testvéreinkhez nem jutnak el a vasárnapi prédiká dók, mert odahaza tartja őket az előítélet, az elkeseredés vagy a ruhátlau- ság. Ezek nem keresnek vigaszt a gyóntatószékben, s nem jönnek erőért az eucharisztikus Királyhoz. Pedig, Tisztelendő Testvérek, az Úr Jézus földi életében ezek között járt a legtöbbet. Ezeknek panaszait hallgatta meg a legnagyobb szeretettel. Hiszen Ö nem jött hívni az igazakat, hanem az eltévelyedet- teket, mert nem szükséges az orvos az egészségeseknek, hanem a betegeknek (Luk. 5, 31—32) Ezek az ő eltévelye- dett bárányai, akik után a jó pásztornak