A Győri Püspökség Körlevelei, 1937

Tartalomjegyzék

54 1842. sz Komárom templom- konszek- ráció. 1918. sz Árpás szabad adomá­nyozási! plébánia. ner József (Császár), Grosswald János (Kisbér), Hajós László (Kisbér), Harma­dos Oszkár (Vértestolna), Hegedűs Já­nos (Mosonszentmiklós), Horváth Endre (Zsira), id. Jámbor Vilmos (Kisbarátfalu), ifj. Jámbor Vilmos (Kisbarátliegy), Kán­tor István (Iván), Kiss Gyula (Komárom), Kocsis Géza (Mecsér), Kovács Ferenc (Kapuvár), Kovács Gyula (Neszmély), Ko­vács István (Dór), Kovács János (Rába- szentmiklós), Kurja Jenő (Markotabödöge), Lakatos István (Vág), Lakos Béla (Kapu­vár), Leitold Ferenc (Ménfő), Luczu Gyula (Fertőszentmiklós), Lukácsy József (Tata), Málik László (Rábaszentandrás), Menyhárd László (Kapuvár), Molnár Alajos (Arak), Morvay Lajos (Mórichida), Mosányi Imre (Vértestolna), Németh Vince (Rábapor- dány), Papp András (Farád), Papp Sán­dor (Várkesző), Pathó Gyula (Komárom), Pathó László (Dunaalmás), Pállá Antal (Szany), Püspök Antal (Vérteskethely), Ray Gyula (Komárom), Reichard Jenő (Dör), Richter József (Vértessomló), Roz- man Sándor (Fertőszentmiklós), Simon József (Kisfalud), Simoncsics László (Lé- bény), Somogyi Miklós (Mosonszentmik­lós), Szabó János (Fertőendréd), Szabó Miklós (Rábacsécsény), Tarró József (Bana), Tatár József (Rábapordány), Torma Ferenc (Pusztasomorja), Tóth László (Ménfő), Tóth Vince (Lébény), Törzsök Emil (Mező­őrs), Vas Lajos (Gyirmót), Weigl Mátyás (Fertőendréd), Wendler Pál (Halászi), Wur- dits Imre (Mihályi). . A komáromi új plébánia-templomot ‘folyó évi szeptember hó 12-én konszek- ráltam. Az árpási kegyúri birtokosság az árpási kegyúri terheknek, úgymint a plébánia- templom és plébániai épületek építésére és fenntartására vonatkozó kegyúri ter­heknek megváltása címén az árpási róm. kát. egyháznak kegyúri váltságalap cél­jára örökre és visszavonhatatlanul meg­felelő kiterjedésű ingatlant adott át oly- képen, hogy ez az ingatlan mint külön kegyúri váltságalap kezeltessék és jöve­delme az árpási kegyúri terhek fedezésére fordíttassék. A kegyúri terhek megváltá­sával a kegyuraság megszűnt, és a plé­bánia püspöki szabad adományozásúvá vált. Baán Jenő tb. kanonok, süttöri esperes­plébános, felsőházi tag életének 69-ik, áldozópapságának 46 ik évében folyó évi július hó 22-én Gasteinben az Úrban csen­desen elhunyt. Temetése Süttörön történt paptársai és a környékbeli hívek nagy részvétele mellett. Bár kora még nem indokolta, működési körében pátriárkái tekintélynek örvendett, amit kiváló képes­ségei és papi jótulajdonságai biztosítottak számára. Öt nappal később, július hó 27-én dr. Zalka László prelátuskanonok, pápóci prépost költözött át az örökkévalóságba életének 76 ik, áldozópapságának 52-ik évében. Élete végén boldog örömmel számíthatta magát ama szőllőmunkások közé, akik „viselték a nap melegét és terhét", mert Istentől nyert kiváló képes­ségeit rövid lelkipásztorkodás után állan­dóan a centrumban, teljes odaadást igénylő megbízatásokban gyümölcsöztette, s mun­kája mindig elismerést és tiszteletet váltott ki, mert hivatását nagy szeretettel, ügy- buzgósággal és kiváló hozzáértéssel töl­tötte be. Szeptember hó 13-án újabb gyászhír Szabó Kálmán tanítóképzőinternátusi igaz­gató operáció után bekövetkezett váratlan elhunytét tudatta, aki életének 57-ik, ál­dozópapságának 33-ik évében járt. Beteg­ségének tulajdonítandó elzárkózása miatt közelről kevesen ismerték, pedig meleg­szívű oltártestvér volt. Példás papi lelkű­1919 sz Halálozás

Next

/
Thumbnails
Contents