A Győri Püspökség Körlevelei, 1937

Tartalomjegyzék

9 által szervezett lelki­gyakor­latok. 12. sz. Külföl­dieknek szóló anya­könyvi ki­vonatok sürgős kiadása. 1972. isk sz. 1936. Hitokta­tási óra­vázlatok készítése. gyelmeztetem T. Papságomat, hogy azon esetre, ha magánszemélyek vagy egyesü­letek lelkigyakorlatok céljára szónokot vagy templomot kérnek, a lelkigyakorla­tok megtartására felkért pap tartozik ezt hozzám a templom (kápolna) megnevező sével bejelenteni és engedélyemet kikérni. A m. kir. külügyminisztérium 78576/ 8—1936. sz. alatt a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter úr útján a következő ja­vaslatot küldötte a püspöki karhoz; „Külföldről magánfelek gyakran fordul­nak közvetlenül anyakönyvi hivatalokhoz, egyháziakhoz és polgáriakhoz egyaránt) anyakönyvi kivonatok beszerzése tárgyá­ban. Az anyakönyvi hivatalok a kívánt adatok kikeresése után először az illeté­kek megküldését kérik, és csak azután kézbesítik az anyakönyvi kivonatot, ami sokszor káros időveszteséggel jár. Ennek elkerülésére a külügyminisztérium azt ajánlja, hogy anyakönyvi kivonatok tár­gyában a külföldről jövő megkeresések sürgősen intéztessenek el. Az anyakönyv­vezetők a kivonatokat az illetékek elő­legezése mellett egyenesen a külügymi­nisztériumba küldjék, jelezvén a költsé­geket. A külügyminisztérium a kivonatot a félnek azonnal továbbítja és az érte járó összeget az anyakönyvi hivatalnak saját pénztárából napokon belül megküldi.“ Ennek értelmében utasítom a T. Plébános és Adminisztrátor urakat, hogy az esetre, ha külföldről közvetlenül hozzájuk meg­keresés jön anyakönyvi kivonat tárgyá­ban, a kivonatot a kérelmező pontos cí­mével a külügyminisztériumhoz küldjék és egyúttal jelezzék a kivonat díját. Az 1935. évi VI. t. c. végrehajtásáról szóló Utasítás 23. §. 1. pontjában a val­lás- és közoktatásügyi miniszter úr el­rendelte, hogy minden tanár, tekintet nélkül az iskola jellegére és fokozatára, óravázlatot tartozik készíteni. Az Utasítás szerint az iskolalátogató különös gonddal köteles ellenőrizni, hogy — kivétel nél­kül — minden tanár nevelői és oktatói munkájának pontos, helyes és céltuda­tos elvégzése érdekében rendszeresen el­készül e óráira és készít-e óravázlatot. — A nm. püspöki kar e rendelkezést ma­gáévá tette a hittanra vonatkozólag azzal, hogy a hittan-óravázlatok felülvizsgálása és ellenőrzése az illetékes egyházhatósági megbízott (püspöki hitoktatási biztos, kerü­leti tanfelügyelő) hatáskörébe tartozik. A legújabb iskolai törvény és a vele kapcsolatban kiadott Utasítás is hang- súlyozza, hogy a tanító legelső célja a nevelés. Az értelem fejlesztése niellett tehát legszentebb hivatása, hogy kifej­lessze a gyermek érzelmi- és akaratvilá­gát, beleplántálja a gyermeki lelkekbe az Úr félelmét, megtanítsa a becsületességre, mások megbecsülésére, a tisztább, neme­sebb életre. Az iskola eme nehéz és súlyos köte­lességei mellett nem utolsó feladata a tanítónak az iskolából kikerült ifjúságnak, a népnek, a falunak nevelése és vezetése. E nagy és magasztos hivatásnak csak akkor felelhet meg tökéletesen a tanító, ha a hit örök igazságainak fénye ragyogja be lelkét, ha át van hatva a keresztény és nemzeti eszmék igazságától, ha maga is névelő egyéniség, intakt, egész ember, aki nyugodtan, bátran nézhet bárkinek a szemébe. A hitben való megmaradásnak, a nevelő egyéniség és az egész ember kialakulásá­nak egyik leghatékonyabb és leghatalma­sabb forrása a lelkigyakorlat, ahol nem­csak megtisztul, nemcsak új erőre kap, és új indításokat nyer, hanem új emberré formálódik a lélek. A Manrézában eddig is minden évben voltak lelkigyakorlatok tanítók részére, 1936. isk. sz. 1936. Lelki­gyakorlat tanítók részére.

Next

/
Thumbnails
Contents