A Győri Püspökség Körlevelei, 1936

Tartalomjegyzék

14

megfelelő volt. Magasabbra kell törekednie. Általánosabb és teljesebb műveltséget kell szereznie — a modern kor igényeinek megfelelőleg —, amelynek általános kultúrája tágabb és magasabb, mint korábbi századok műveltsége.

Hogy az Úristen mintegy «mulatván a földkerekségén»,1 néha még napjainkban is olyanokat hív meg a papi pályára és általuk csodálatos eredményeket érlel, akik hiján vannak a különös műveltségnek, az kétségtelenül azért történik, hogy az életszentséget többrebecsüljük a tudománynál és inkább az Isten segítségében bízzunk, mint az emberi tudásban, s másrészt azért is, hogy módunk legyen alaposan megfontolni az üdvös- séges igazságot: «ami a világ szerint oktalan, választotta ki az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket . . ., hogy egy test se dicsekedhessék az ő színe előtt».1 2 Mert amint a természet rendjében az isteni csodák fölfüggesztik ugyan pillanatnyira a fizikai törvények hatályát, de nem szüntetik meg : úgy ezek az emberek — mint valóságos élő csodák — fönséges életszentségökkel pótolnak ugyan minden egyebet, de nem szüntetik meg és nem gyöngítik a Mi intelmeink igazságát és szükségességét.

Hogy az Isten papjai — mint eddig mondtuk — erényes életben és bölcseségben kiváló példát mutassanak és belőlük «Krisztus jóillata»3 egész környezetükre rászálljon, ma azért is nagyon fontos követelmény, mert az Actio Catholica — a világi katolikusoknak az a mozgalma, amely Nekünk olyannyira kedves és oly sok örömöt okoz s a világiak lelkét a tökéletesség magasabb fokára is irányítja, gyakoribbá és szorosabbá teszi a hívek érintkezését a papokkal; márpedig a világiak nemcsak segítséget akarnak nyújtani a papoknak, hanem bennök az igazság mestereit, a keresztény élet és az apostoli buzgóság mintaképeit is akarják látni.

III. Előkészülés a papságra. Pap jelöltek képzése és nevelése.

Ha a katolikus papi hivatásnak oly magas a méltósága és oly kiváló lelki tulajdonságokat követel, akkor — Tisztelendő Testvérek — a papnövendékeket megfelelő képzésben és nevelésben kell részesíteni. Az Anyaszentegyház mindig tudatában volt ennek a fontos követelménynek s a századok folyamán alig volt másra annyi cselekvő anyai gondja, mint a papjelöltek kiképzésére. Nagyon jól tudta, hogy amint a hívek erkölcse és hite a papság munkájának gyümölcse, úgy viszont a papi munka a papság kellő megneveltségéből meríti erejét és hatályát, mert a papságra is áll a Szentlélek Úristen mondása : «Az ifjú az ő útja szerint, midőn megvénül, sem távozik el attól»1 Ugyanazért az Isten Lelkének vezetése alatt elhatározta, hogy minden országban papnöveldék létesüljenek, amelyekben a papjelöltek különös gonddal neveltessenek. Tisztelendő Testvérek, akik Velünk együtt az Anyaszentegyház kormányzásában osztoztok, a papnövelde legyen szemetek fénye és leggyöngédebb gondoskodástok tárgya ! Alapos megfontolás alapján történjék az elülj árók és tanárok kiválasztása, különösen pedig annak a papnak a kiválasztása, akire a papjelöltek lelki vezetését bízzátok. A szemináriumi elöljárók szent testületébe a legkiválóbb erényekkel ékeskedő papokat helyezzétek. Ne vonakodjatok őket a látszólag bármily fontos más állásokból sem elvonni, mert semmiféle más hivatás nem bírja a versenyt ezzel a főbenjáró tiszttel. Bárhonnan is igyekezzetek megfelelő és alkalmas papokat kiválogatni erre a legnemesebb hivatásra. Olyanok legyenek ezek a papok, hogy a papi erényeket inkább példával, mint szóval tanítsák, s a tantárgyakat úgy adják elő, hogy a papnövendékekben férfiasán erős és apostoli lelkületűt neveljenek. Működésük nyomán a jámborság, lelki tisztaság, erkölcsi és tanulmányi fegyelem viruljon föl a szemináriumokban. A vezetésük alatt nevelődő ifjúság nyerjen támaszt a jelenben támadó bűnös kísértések ellen és kellő erőtartalékot a jövőre nézve, hogy az életben a legkomolyabb veszedelmekkel is szembeszálljon s «mindenkit üdvözítsenek».2 S hogy a jövendő papok a szükséges és a mostani kor igényeinek megfelelő tudományt megszerezzék, kiválóan fontos a klasszikus tanulmányokban való alapos iskoláztatás után, a skolasztikus bölcselet tanulása és elsajátítása «az angyali Doktor módszere, elmélete és tantételei»3 alapján. Ez az «örök bölcselet» — mint nagy elődünk, XIII. Leó nevezte — nemcsak azért szük1 Példab. 8, 31.

2 I Kor. I. 27, 29.

3 II Kor. 2, 15.

1 Példab. 22, 6.

2 I Kor. 9, 22.

3 C. J. C. can. 1366. §. 2.