A Győri Püspökség Körlevelei, 1936
Tartalomjegyzék
20 A decretum intézkedéseit a mai nehéz idők szövegezték. Ki ne tapasztalná, hogy a keresztény országokban is sokat kell dolgozni azon, hogy az evangélium kovásza necsak az egyeseknek, hanem az egész társadalomnak életét is átjárja. Aki a mai életet és a bajok bonyolult összetevőit vizsgálja, látni fogja, hogy sok bajnak ez a gyökere: nincs mélyen megalapozva az evangéliumnak tanítása. Nem volt a hitoktatás az a mély és szilárd alapvetés, mely a későbbi évek minden terhét és nehéz próbáját elbírta volna. A homokra épült háznak sorsát pedig az Úr előre megmondotta: „Szakadt az eső, jött az árvíz, a szelek fútták, és ama házra rohantak, és összedőlt az, és nagy volt annak omlása“ (Máté 7, 27.). Az idők változásai miatt minden téren, így a hitoktatás munkájában is újabb és nagyobb igényekkel lépnek fel. Isten országának ellensége, a rombolás szelleme minden eszközt felhasznál, hogy a lelkek- ből kioltsa a természetfeletti életnek hitét, és megfeszített munkával, hihetetlen áldozatokkal tud dolgozni céljának eléréséért. Szervező keze és a lelkeket mérgező tevékenysége ma már nemcsak a gyárak munkásainak megszervezésén és az ifjúság megnyerésén dolgozik, de elér a gyermeksereg világáig is, amint ezt a külföldi példák szomorúan igazolják. És ezt a riasztó lehetőséget az iskola katedrájáról is meg kell látni, és a hitoktatás munkáját úgy kell végezni, hogy a gyermek lelkét necsak a távoli jövőben, de talán egészen közelről fenyegető veszélyekkel szemben is felvértezzük az igazság fegyverzetével. Ezek a szempontok sürgetik mind a gyermekek, mind a felnőttek hitoktatásának komoly munkáját. Ezek a mélyebb meglátások diktálták a decretum utasításait, amelyekből kiérezhető a nyáját féltő jó pásztornak virrasztó ébersége és a gyermekeiért aggódó atyai szívnek sze- retete. Nagy megnyugvás számunkra, hogy a decretumnak több előírása nálunk már eddig is megvolt a gyakorlatban, és így nem is jelent újabb terhet és többletet a hitoktatás munkájában. Azonban a régi munkát is lehet új szellemben, még több odaadással és lelkesedéssel végezni. A munka értékét nemcsak a hittanórák száma, hanem a több készület és a hitoktatás munkájának nagyobb megbecsülése is adja. Abban a biztos reményben, hogy egyházmegyém papsága nemcsak a megkívánt megértéssel, hanem engedelmes és készséges lélekkel is magáévá teszi a decretum- ban megjelölt teendőket, az egyházmegyei zsinatnak ide vonatkozó határozatait is tekintetbe véve, a következőkben intézkedem : 1. A decretumban megjelölt Officium catechisticum dioecesanum ügykörét az egyházmegyei főtanfelügyelőség látja el, s ide kell ezentúl is küldeni a hitoktatás tantervét. 2. A hitoktatás ellenőrzését az elemi iskoláknál ezután is a kér. esperes, illetve a kér. tanfelügyelő végzi mint visitator catechismi. A közép- és középfokú iskoláknál a kinevezett püspöki biztosok gyakorolják ezen ellenőrzést és felügyeletet, akik a hitoktatásra vonatkozó jelentéseiket a püspöki hitoktatási főbiztoshoz nyújtsák be. (ZsH. 342—44. §§). 3. A hitoktató egyéniségével és a mai tanításnál megkívánt módszeres felkészültségével törekedjék tanítását minél eredményesebbé és növendékei számára a hittanórát lelki élménnyé tenni. Ne alkalmazzon túlszigorú osztályozást, mely a növendéknek lelkében talán későbbi életére is kiható kellemetlen emléket hagyna, és vallási gyakorlatainak hűséges teljesítésében is megakasztaná. Tanév végén a
