A Győri Püspökség Körlevelei, 1936
Tartalomjegyzék
9 38. isk. sz. 1936. Tanítási vázlatok készítése A körzeti iskolafelügyelői Utasítás 9. §-ával egyezően azonnali hatállyal elren- delem, hogy a főhatóságom alá tartozó valamennyi el. iskolai tanító, tanítónő és .óvónő, minden tanításra vagy foglalkozásra kerülő tanítási vagy foglalkozási egységről rövid, de szabatos vázlatot készítsen. Ugyancsak köteles mindenki a művészeti tárgyak (írás, rajz, ének, kézimunka és testgyakorlás) új tanítási egységeire is az előkészület igazolására vázlatot készíteni. Ezek a vázlatok sorszámozandók és egy- egy tanévről összegyűjtve a következő években is felhasználhatók, azonban minden tanítási nap után megjegyzendők azok az észrevételek, amelyek a tanítási anyag tényleges feldolgozása közben vagy után az eredmény és a nevelői szempontok érvényesítése érdekében felmerültek, és amelyek a vázlatok készítésénél nem vétettek számba. A vázlatokra semmiféle nyomtatott vagy litografált mintát használni nem szabad. A vázlatok anyagának a tanmenethez szorosan alkalmazkodnia kell. Ugyancsak egyeznie kell a haladási naplóba beírt anyaggal is a vázolt tanítási egységnek. Épen ezért a vázlatokra a nap és az óra is följegyzendő. Aki lelkiismeretesen elkészült eddig a tanításokra, az a rendelet kiadása előtt is készített tanítási vázlatokat. Legalább is elgondolkozott a tanításra kerülő anyagon, foglalkozott annak előkészítési módjával, begyakorlási, avagy alkalmazási lehetőségeivel, de számba kellett vennie a rendelkezésre álló szemléltető és segédeszközöket is. Nem jelenthet tehát sem problémát, sem külön nagyobb megterhelést az, ha ezentúl az átvett néhány gondolatot papírra veti. A vázlatokat három részre kell osztani: I. az előkészítés, II. a tárgyalás, III. a begyakorlás vagy alkalmazás. Mintaképen közlök néhány vázlatot, amelyek a vázlatok minimumát tüntetik fel, és a teljesen osztatlan iskolában alkalmazhatók. Magától értetődő, hogy minél osztottabb az iskola, annál jobban bővül a vázlat anyaga. De viszont nem tévesztendő szem elől, hogy a tanítási vázlat nem mintatanítási tervezet. Jan. 18. 10 — 11-ig: Jan. 20. 9 — 10-ig: I. Beszélgetés. 1. Emlékek a séII. Ebből példák ki- tárói, keresése a hely- 11. Tájékozódás a határozóra. — szabadban és a Helyhatározói térképen. Nap. rag. (Írás a táb- Világtájak. Iára.) III. Szélrózsa rajza. III. Diktálás. Példamondatok a babé, ban-ben használatára. Jan. 21. 8 —9-ig: I. Számolás a 8-as körben. II. A 9 fogalma, ösz- szeadás, kivonás, kiegészítés. (Számológép, pálcika, fillér, golyó stb.) III. 9 Íratása. Dominó rajzolása. Feladat. Ezek a vázlatok már kifejezik azt, hogy a tanító foglalkozott a másnapi anyaggal, és pedagógus szemmel nézve eleget mondanak arról, hogy ki hogyan végzett el egy-egy tanítási egységet. Gyakran előfordul az, hogy iskola- látogatáskor a tanmenetet a tanító felmutatni nem tudja. Ennélfogva elrendelem azt is, hogy minden tanító a jóváhagyott tanmenetét a naplókkal együtt tartani, és az iskolalátogatónak (egyházi és világi) felszólítás nélkül is azonnal felmutatni tartozik. Ugyancsak köteles mindenki a számsorral ellátott vázlatait is hasonló módon kezelni.
