A Győri Püspökség Körlevelei, 1935

Tartalomjegyzék

73

lett, az országépítő munkát végez, akár filiá- lisban, akár világvárosban járja a missió űtját. Ha az Isten országának restauráló apostolai akarunk lenni, ne feledkezzünk meg arról, hogy Krisztus országának és az apostolkodásnak törvénytárába ez is beletartozik: „Et eritis mihi testes" (Act. 1, 8.).

III. Christus imperat. Sok neves, de még több elfeledett imperátora volt már az emberiségnek. Milliók hódoltak nekik, míg hatalmon voltak, és amikor meghaltak, hatalmuk és nagyságuk igen gyakran árnyékká zsugorodott össze. Az imperátor elnevezés mindig azt a hatalmi erőt jelentette, mely nem ismer alkut, nem tűr ellenmondást. A római imperátor szavára a félvilág felfigyelt. Szava elért Galliáig és Britanniáig, parancsaihoz igazodtak Pannónia vagy Palesztina légionáriusai és lakói. Az* evangéliumok is ilyennek mutatják a roma imperátort: „Rendelet méné ki Augusztus császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség" (Luk. 2, 1.). A büszke császár bizonyára nem sejtette, hogy intézkedésével kapcsolatban jött közénk a lelkek igazi imperátora.

Krisztus az életnek új imperátora lett. Ő ott is parancsolt, ahol a földi hatalom eddig tehetetlen volt. „Imperavit febri" (Luc. 4, 39.), „imperavit ventis et mari" (Mát. 8, 26 ). Amidőn a megszállott embert a gonoszlélektől megszabadítja, „mindnyájan elámulának, ügy hogy kérdezik egymástól, mondván: Micsoda ez ? Miféle új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol még a tisztátalan lelkeknek is, és engedelmeskednek neki?" (Márk 1, 27.)

Krisztus megosztja nagy hatalmát. „Vegyétek, ez az én testem" (Márk 14, 22.). „Ezt cse- lekedjétek az én emlékezetemre" (Luk. 22, 19.). „Vegyétek a Szentleiket. Akiknek megbocsátjátok bűneiket, megbocsáttatnak nekik* (Ján. 20, 22—23.). „Elmenvén az egész világra, hirdessétek az evangéliumot" (Márk 16, 15.). A parancsot és hatalmat Krisztus együtt adja az apostoloknak és azok utódjainak. A papi léleknek állandóan éreznie kell, hogy az imperator Christus nevében jár munkája útján. Ő küldi az oltárhoz, a szószékre vagy a keresztkúthoz. Minél többet kapunk a hatalomból, annál közelebb állunk és annál több szállal fűződünk Krisztushoz. Krisztus legyen a mi legfőbb im- perátorunk. Emberi intézkedésekben az O szavát ismerjük fel, találjuk meg akaratát, és akkor nem lesz nehéz a kötelesség és engedelmesség, mert tudjuk, hogy nem embereknek, hanem Neki engedelmeskedünk.

Bízom benne, hogy Tisztelendő Testvéreim megértik és megszívlelik főpásztori szavaimat, hogy egyházmegyém papsága, amely a múltban is mindig drága hagyományként őrizte püspökéhez való hűséges engedelmességét s az ezen felépülő szigorú egyházi fegyelmet, nemcsak megőrzi e szent örökséget, hanem zsinatunk tárgyalásai és határozatai által ősi erényeiben megújulva és megerősödve, az eljövendő idők minden várható viszontagságai között is a reábízott hívekkel együtt mindvégig acies bene ordinata, Krisztusnak, az imperá- tornak jól rendezett és fegyelmezett hadserege lesz.

Zsinati gyűléseink befejezése alkalmával Szent Pál apostol szeretetével „kérlek titeket, testvérek, vegyétek jó néven a vigasztalás igéjét" (Zsid 13, 22.). „Imádkozzatok értünk . . . mert mindenben jól akarunk eljárni" (Zsid. 13, 18.). Fogadjátok gyermeki szívvel a tiértetek és egyházmegyémért felajánlott főpásztori imámat: „A békesség Istene tegyen tökéletessé titeket minden jóban, hogy megcselekedjétek az Ő akaratát, azt munkálván bennetek, ami előtte kedves, Jézus Krisztus által" (Zsid. 13 20-21.).

Magunkat és zsinati munkánkat Szent Péter apostol szavaival ajánljuk a kegyelmek és áldások Osztogatójának oltalmába: „Deus autem omnis gratiae . . . ipse perficiet, confirmabit solidabitque. Ipsi gloria et imperium in saecula saeculorum. Arnen." (Pét. I. 5, 10—11.).

Záróbeszéde után a főpásztor köszönetét mondott Révay Tibor jézustársasági atyának mély hatást tett allokucióiért, majd névszerint felsorolta az előkészítő bizottság tagjait és a zsinat tisztviselőit, megköszönte fáradozásukat és azon kívánságának adott kifejezést, hogy a jegyzőkönyvben soroltassák fel: a bizottság egyes tagjai az anyagnak mely részeit dolgozták fel. Külön kiemelte Grősz József, Bedy Vince dr és Ragats Rezső dr értékes munkáját, kiknek az előkészítésben legfőbb részük volt.

Az egyes bizottsági tagok által kidolgozott részek a következők: