A Győri Püspökség Körlevelei, 1935
Tartalomjegyzék
67 vonatkozó tudnivalók a készülő isten- tiszteleti vezérkönyvbe vétessenek fel. Ezzel a második tanácskozó ülés az Ave Maria elimádkozásával véget ért. Második nap. (Augusztus 28.) A főpásztor jfó órakor mondott szentmiséje után következett a székesegyházban a Második ünnepélyes ülés. a) Imák a Pontifikáié szerint. ti) Révay Tibor jézustársasági atya szentbeszédében a papságnak a teológiai Igazságokba való behatolását szorgalmazta az elmélkedés technikájának magyarázatával, bemutatván egy-egy példán az eseményekről és az elvont igazságokról való elmélkedés módját. c) Pokorny Miklós zsinati főjegyző felolvasta az előző napi titkos választás eredményét. Zsinati bírák lettek: Erényi Károly, Jankovics József, Kövér Lajos dr, Mentes Mihály dr, Pokorny Miklós, Priko- szovich Endre, Ragats János dr, Saly László dr, Somogyi Antal dr, Szabady Béla dr, Várits Károly, Viola Mihály. Zsinati vizsgálók: Keszthelyi Gyula dr, Mentes Mihály dr, Nagelreiter Alajos dr és Somogyi Antal dr — dogmatikából ; Bürchner László dr, Saly László dr, Wagner Mihály és Wrenkh Ede dr — erkölcstan- és lelkipásztorkodástan- ból; Kövér Lajos dr, Pokorny Miklós, Ragats János dr és Ragats Rezső dr — egyházjogból. Tanácsadó plébánosok: Bene Pál, Glatz Sándor, Klotz Ignác, Papp Antal, Papp Kálmán és Szohurek Antal. A főpásztor a megválasztottakat tisztségükben megerősítette. d) A megválasztottak az oltár elé vonulva letették a hitvallást és hivatali esküt. é) Az ünnepélyes ülés püspöki áldással ért véget. Délelőtt 1l2ll órakor: Harmadik tanácskozó ülés. A főpásztor bevezető imája után a zsinat folytatta tanácskozását. 111. A szentségek és szentelmények. A 167. §. a) pontjának tárgyalásánál Paav István dr felszólalását, mely sze rint az egyházi törvénykönyv 855. kánonja értelmében a méltatlanokat a szentáldozástól el kell tiltani, hosszabb eszmecsere követte, amelyben felszólaltak Grősz József, Bedy Vince dr, Bürchner László dr, Baán Jenő, Keszthelyi Gyula dr, Bilovits István és Barillits Viktor zsinati tagok. Az eszmecsere során az a nézet alakult ki, hogy a kánon előírását feltétlenül meg kell tartani, de a mód megválasztásában a lelkipásztort a prudentia pastoralis vezesse. A 173. §. i) pontjánál Mohi Adolf felhívta a figyelmet arra, hogy a gyóntatórácsokat iskoláslányoknak a tantermekben való gyóntatásánál is használni kell. A zsinat tudomásul vette. A 324. §. c) pontjának tárgyalásánál Bolgár Aladár megemlítette, hogy szentelések alkalmával a communicatio in sacris elkerülése sokszor igen kínos helyzet elé állítja a lelkipásztort. A tárgyhoz hozzászóltak Lengyel István, Keszthelyi Gyula dr, ^aly László dr, Huher János dr és Németh János (győri). A hozzászólások kapcsán az a nézet alakult ki, hogy — mivel a communicatio minden körülmények közt elkerülendő — legajánlatosabb megoldás hazafias vagy hasonló jellegű ünnepélyt rendezni szentelés nélkül. Többen kérték, hogy a 325. §. b) pontja, mely szerint nemkatolikus anyák szülés utáni anyai áldásban nem részesülhetnek, töröltessék a szövegből, mert
