A Győri Püspökség Körlevelei, 1935

Tartalomjegyzék

1

9. sz,

Újévi szózat a papság hoz.

I.

Tisztelendő Testvérek!

Püspöki székfoglalásom első évfordulója alkalmából a nemzetek apostolának szavával köszöntőm egyházmegyém hűséges és buzgó papságát: „Békesség a testvéreknek s hittel párosult szeretet az Atyaistentől és az Úr Jézus Krisztustól. Kegyelem mindazoknak, kik megfogyatkozás nélkül szeretik a mi Urunkat, Jézus Krisztust“ (Ef. 6, 23—24.).

Amikor így kéz a kézben, a múltnak sok kegyelmétől hálára hangolt szívvel állunk az új év küszöbén és imádságos lélekkel nézünk előre a jövőbe, úgy érzem, hogy Krisztus szeretetében egybeforrott papi szívünk legszebb hódolatát foglalom össze e mindennapi imánkban: „Regi saeculorum immortali . . . honor et gloria“ (Tim. I. 1, 17.). A jubileumi szentévben 1900 év távlatából felnyúló eseményeknek centrumában Krisztus áll. A liturgia pirosbetűs rubrikája: „

elevatis et intentis oculis11 Krisztusra irányítja tekintetünket és mindannyiszor mintha szívünkben hangosabb lenne az evangéliumi férfiak kérése: „Domine, volumus Jesum videreu (Ján. 12, 21.). Bár tud- nók Öt jobban megismerni, szeretetében lépésről-lépésre előbbre jutni; a jubileumnak nagy ajándéka volna ez számunkra !

A katakombák idejétől napjainkig sokféleképen ábrázolták már Krisztust; külön tanulmány tárgyává tették arcának vonásait művészi szempontból. Krisztus életét és cselekedeteit az evangélisták megírták, életrajzát a toll és tudás mesterei megalkották, de még mindig marad tiszta lap a későbbi idők számára. Hiszen minden kép, amelyet róla tollal vagy ecsettel festenek, csak művészi reprodukciója az evangéliumi Krisztus-képek egyikének. Az eredeti Krisztus-képeket az evangéliumok őrizték meg. A szentévi jubileum kapcsán tanulmányozzuk és másoljuk hűséges lélekkel papi életünknek két nagy kincsét: a Mester és a Jópásztor képét.

1. „Egy a ti Mesteriek, a Krisztus’ (Máté 23, 10.). Katedrákat emelhetnek az emberi bölcseségnek, könyvtárakat tölthetnek meg az emberi tudás és kutatás szellemi termékeivel, az apostoli lélek számára azonban mindenkor Krisztus példája és evangéliuma marad a legfőbb iskola. És a Mester pedagógiájának arany regulája: „coepit Jesus facere et docere“ (Csel. 1, 1.). Imádságra és munkára egyaránt elsősorban példájával oktatja tanítványait. Az imádkozó Krisztus élete a legszebben megirt és mindig nyitott imakönyv számunkra.