A Győri Püspökség Körlevelei, 1935

Tartalomjegyzék

15 17. sz. Név­magyaro­sítások anya­könyvi be­jegyzése tárgyában, oktatandók, hogy az egyszerű egyházi temetés azért adatott meg az illetőnek, mert tettének elkövetésekor fennállott be- számíthatatlansága orvosilag igazoltatott. Kellő orvosi igazolvány hiányában az egyházi temetés feltétlenül megtagadandó. A temetési pompa egyházi részének le­fokozása fájdalmas ugyan a hozzátarto­zókra, de a nagy nyilvánosságra komoly intés, amelyre szükség van és amelyet épen ezért a hozzátartozóknak is meg kell érteniök. b) Ha az említett 1240. kánonban elő­sorolt szerencsétlenek valamelyikének az egyes adott esetekben az isteni Gond­viselés megadja azt a kegyelmet, hogy ki­múlása előtt tarthat még bűnbánatot, vagy legalább is a bűnbánatnak komoly jelét adja (így pl. kívánja papnak hívását), akkor természetesen megadható az illető­nek az egyházi temetés, de a botrány elkerülése okából a hívek e körülményről szintén megfelelőképen tájékoztatandók. Az természetesen hitelt érdemlő módon igazolandó, hogy bűnbánatának jelét csak­ugyan adta az illető. E rendelkezések semmi újat nem tar­talmaznak, csak a vonatkozó egyházi elő­írások komoly megtartását sürgetik, miért is mindenkoron a leglelkiismeretesebben betartandók. Az 1933. évi X. számú körlevél 2176. sz. rendelkezése szerint a névmagyarosí­tások anyakönyvi bejegyzését eddig a plébániahivatalok saját hatáskörükben esz­közölték. Mivel a belügyminiszter úr nagy súlyt helyez arra, hogy a névmagyarosí­tások a törvényhatósági levéltárakban őr­zött anyakönyvi másodpéldányokban is bevezettessenek azon időre vonatkozólag, melyben az egyházi anyakönyvek állami törvényes érvénnyel bírtak, fenti rendel­kezést ezennel hatályon kívül helyezem úgy, hogy ezentúl a névmagyarosítás bejegyzése is csak egyházhatósági en­gedéllyel történhessék. A múltra vonat­kozólag pedig felterjesztendők mindazon személyek már bejegyzett névmagyarosí­tásai, akik 1895. október 1. előtt anya- könyveztettek, hogy azoknak a törvény- hatósági irattárakban őrzött anyakönyvi másodpéldányokba való bevezettetése ér­dekében intézkedhessem. A böjti fegyelemre vonatkozó rendel­kezés megtalálható az 1935. évi direktó­rium XI. sz. lapján. Meghívom Ndő Testvéreimet a szep­tember hó 1—5 között tartandó papi lel­kigyakorlatokra a győri szeminárium falai közé. A lelkigyakorlatok szeptember 1-én este 6 órakor kezdődnek és 5-én reggel végződnek közös szentáldoxással. Jelent­kezési határidő augusztus 20. Az egyházi törvénykönyv 130. kánonja előírja, hogy az újonnan felszentelt papok három éven keresztül évenkint ismétlő vizsgálatot tegyenek a hittudományi tár­gyakból. A vizsgálatok tárgyai a következők: az első évben : a hitoktatástan, az erkölcstan és lelkipásztorkodástan; a második év­ben: az egyházi szónoklattan, az alapvető és ágazatos hittan ; a harmadik évben : az egyházjog, az egyházi és iskolai köz- igazgatás és liturgika. Minden évben kötelező azonkívül az újszövetségi Szentírás magyarázata, amely­nek tárgya az első évben a vasárnapi evan­géliumi szakaszok, a második évben az ágazatos hittannal kapcsolatos legfontosabb szentírási szakaszok, a harmadik évben az apostolok levelei. A második évi vizsgá­latnál egy prédikáció szóban is előadandó. A vizsgálatok ideje: folyó évi novem­ber hó 12-e az 1934-ben, november 13-a az 1933-ban és november 14-e az 1932­18. sz. Böjti fegyelem. 19. SZ. Lelki­gyakorla­tok a sze­minárium­ban. 20. sz. Teológiai ismétlő vizsgála­tok.

Next

/
Thumbnails
Contents