A Győri Püspökség Körlevelei, 1933

Tartalomjegyzék

1 I. 400. sz. Actio catholica. Mint ismeretes, a múlt év november havában, több évi előkészítés után, Ma­gyarországon is megalakult az actio ca­tholica. Az .actio központi szervei, neve­zetesen az országos elnökség, a központi iroda és a központi szakosztályok azóta már meg is kezdték működésüket. A to­vábbi országos szervek : az Igazgató Ta­nács és az Országos Tanács kiépítése folyamatban van. Hogy ennek megtör­ténte után a munka az egész vonalon minél erőteljesebben megindulhasson, szük­séges az actio egyházmegyei szerveinek mielőbbi kiépítése. Ezek: 1. az egyház- megyei tanács, 2. az espereskerületi taná­csok, 3. az egyházközségek. Az utóbbiak a Katholikus Egyházközségek Igazgatásá­nak Szabályzata alapján és értelmében a legtöbb plébánián már évek óta működ­nek. Ahol megalakításuk még nem tör­tént meg, ott mint az actio catholica helyi szervei mielőbb megalakítandók. Az espereskerületi tanácsok megalakí­tását ezennel az lg. Szab. 89. §-a ér­telmében legkésőbb folyó évi március hó 15-ikére elrendelem. Az espereskerü­leti tanács elnöke mindenütt a kerületi esperes, akivel az espereskerületi tanács tagjává megválasztott egyházközségi tag neve a jelzett időpontig közlendő. Mivel az egyházmegyei tanácsnak, az lg. Szab. 90. §-a értelmében, tagja min­den espereskerületi tanácsnak egy válasz­tott világi tagja, elrendelem, hogy ezek választása nyomban az espereskerületi ta­nács megalakítása után megtörténjék és a választási jegyzőkönyv legkésőbb folyó évi március hó végéig az egyházmegyei hatósághoz beterjesztessék. Az apostoli szentszéktől 1932. évi julius hó 21-én 6699. sz. alatt nyert felhatalma­zásom, az egyházi törvénykönyv 1245. 1250—1254. kánonjai, továbbá a S. C. Concilii-nak 1912. évi május hó 3-án kelt dekrétuma alapján az 1933. év böjti fegyelme a következő: I. Szigorú böjti napokon tilos a hús­ételek élvezése és csak egyszeri jóllakás egyetlen főétkezés alakjában van meg­engedve. A főétkezésen kívül szabad reggel és este is étkezni. A reggeli és esti étkezés mennyiségére vonatkozólag azonban — húsétel és jóllakás kizárásá­val — irányadónak kell tekinteni a vallá­sos lelkűiét által a gyakorlatban megsza­bott határokat. Ilyen szigorú böjti napok : 1. Hamvazószerda. 2. A nagyböjt minden péntekje. 3. A kántorhetek péntekje. 4. Nagyszombat délig. Déltől kezdve sem böjt, sem a huseledeltől való meg­tartóztatás nincsen. 5. Karácsony, Pünkösd és Nagyboldog­asszony vigíliája. II. Enyhített böjti napokon fennáll a többszöri jóllakás tilalma, a reggeli és a vacsora korlátozásának kötelessége ép- úgy, mint a szigorú böjti napokon. A különbség az eledeleknek csak a minő­401. sz. Böjti fegyelem 1933-ra.

Next

/
Thumbnails
Contents