A Győri Püspökség Körlevelei, 1933

Tartalomjegyzék

25 1 1 1 754. sz. Ájtatos egyesüle­tek révén nyert Hazai katolikus életünk erősen érzi ily intézmény hiányát, ahol a nagyrészt vilá­giakból álló hallgatóság egyetemi szín­vonalú előadásokból értesülhet a modern élet legégetőbb problémáit illetőleg az Egyház tanairól és nézeteiről, vagy pedig, egészen laikus dolgokat illetőleg, azon nézetekről, melyek az Egyház szellemé­nek és kívánságainak minden tekintetben megfelelnek. Hazai életünk szinte naponta példáit szolgáltatja annak, hogy jó kato­likus életű emberek is, a napi élet és annak sajtójának hatása alatt, oly elveket követnek, melyek az Egyház szellemétől eltérnek, esetleg annak kárára vannak. A Nyári Egyetem feladata, hogy ily jóaka- ratu embereket a katolikus nézetekről fel­világosítson. E célból különösen fontos, hogy a ka­tolikus szellemiség ápolói és művelői, az egyházközségekben szerepet vivő világiak, továbbá a katolikus egyesületi vagy szer­vezeti mozgalmak emberei, vagy az ilyen munkára készülő ifjúság tagjai, férfiak és nők, résztvegyenek a hallgatóság soraiban. Ezért a legmelegebb ajánlással hívom fel Ntdő Papjaim figyelmét a fentvázolt új kezdeményezésre. Tegyenek meg min­dent, hogy minél többen vegyenek részt a Nyári Egyetemen egyházközségük in­telligens tagjai közül s minél hathatósabb propagandával biztosítsák az előadások sikerét. Az Esztergomban töltendő 16 nap alatt a kellemeset a hasznossal egybe­kapcsolva, kipihenhetik az esztendő fárad­ságos munkáját, szellemüket pedig gazda gíthatják a tudás megbízható, igaz értékei­vel. Ntdő Papjaim legyenek a gondolat­nak buzgó terjesztői, az eszme megvaló­sításában pedig jó példával elöljárók. A S. Poenitentiaria Apostolica folyó évi március hó 20.-án „Consilium suum“ kezdetű dekrétumában a következő fon­tos intézkedést tette: Minden engedélyt, melynek alapján bár­milyen nevű vagy jellegű (beleértve a papi egyesületeket is) egyesület révén a papok jogot nyertek, hogy kegytárgyakat és rózsa­füzéreket áldhassanak meg és láthassanak el búcsúkkal, továbbá keresztúti búcsúk­kal s halálveszedelem idején nyerhető tel­jes búcsúval láthassanak el feszületeket, pápai áldást oszthassanak szentbeszédek végén, személyi oltárkiváltságot élvezhes­senek, idézett rendeletével visszavonta, megszüntette, semmisnek nyilvánította és hatályon kívül helyezte. Ez a rendelkezés vonatkozik minden ilyen jellegű fakul­tásra, bármikor, bármilyen módon, vagy bármilyen címen engedélyeztettek is annak­idején. A szerzetesrendeknek ilyen privi­légiumai azonban továbbra is érvényben maradnak avval a megszorítással, hogy ezekben a privilégiumokban nem részesít­hetnek a rendhez nem tartozó papokat. Akik a fentemlített fakultásokat továbbra is élvezni akarják, az Ordinarius útján a S. Poenitentiariától kérelmezzék. Régi és kedves szokás a szentórának nevezett ájtatosság, melynek célja főkép az, hogy az Üdvözítő megváltó szenve­dését és kereszthalálát újra meg újra em­lékünkbe idézze és minket az Oltáriszent- ség, mint az Ő szent szenvedésének em­léke iránt való nagyobb szeretetre indít­son. A Szentatya most teljes búcsút en­gedélyezett mindazoknak, kik meggyónva és megáldozva valamelyik templomban vagy oratóriumban közös szentórán végig résztvettek és az ő szándékára imádkoz­nak; azok pedig, akik ezen ájtatosságot legalább bűnbánó lélekkel akár közös áj­tatosság keretében, akár egyedül végzik, 10 évi búcsút nyerhetnek. A Szentatya mindazoknak, akik bűn­bánó szívvel elmondják a Te Deumban is szereplő „Te ergo quaesumus, tuis fa­fakultások vissza­vonása. 755. sz. Szentóra búcsúi. 756. sz. Megváltó­hoz szóló imafohász húcsúia.

Next

/
Thumbnails
Contents