A Győri Püspökség Körlevelei, 1932
Tartalomjegyzék
35 és ugyanabban a községben, vagy városban működő iskoláknak, intézeteknek egész sora egymástól minőségre és méretekre nézve is teljesen elütő, nem ritkán igen költséges iró- és taneszközök beszerzésére kényszeríti tanulóit, ami a szülők körében nagy visszatetszést és elkeseredést kelt. Ennek a lehetetlen állapotnak egyszer- smindenkorra véget akarok vetni. Az iskoláztató szülők súlyos terheinek csökkentése érdekében elrendelem ennélfogva, hogy az állami-, községi-, társulati-, magán-, izr.- és érdekeltségi elemi-, általános gazdasági továbbképző-, önálló gazdasági-, iparos- és kereskedőtanonc-isko- lákban, az állami-, községi-, társulati-, magán- és izr. polgári-, kereskedelmi és középiskolákban, állami tanító- és tanítónő- képző-intézetekben az 1933/34 tanévtől kezdődően a később kiadásra kerülő ren- deletemben részletesen körülirt, egységesített (normalizált) iró- és tanszerek használtassanak annál is inkább, mert ezt az egységesítést maga a közvetlenül érdekelt ipar és kereskedelem is kérte és a folyó évi július hó 21-én elnökletem alatt megtartott értekezlet is egyhangúan emellett foglalt állást. Az ekként egységesített iró- és tanszerek ára annakidején a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium kebelében mű ködő árvizsgáló bizottság javaslatának li- gyelembevételével nyer szabályozást. Mérlegelve azonban a hazai ipar és kereskedelemnek a mai rendkívüli viszonyok között figyelmen kívül ugyancsak nem hagyható érdekeit, megengedem, hogy az eddigi iró- és tanszerek meglevő készlete az érdekelt gyárak és üzletek részéről hozzám 1933. évi január hó 15-én beterjesztendő státisztikai kimutatások adataihoz mért időhatárig kiárusíttassék. Súlyt helyezek azonban arra, hogy az iskoláztató szülőknek terhei már a küszöbön lévő 1932/33. tanévben is csökkentessenek és ezért az összes iskolai iró- és tanszerek egységárának méltányos megállapítása az érdekelt iparnak és kereskedelemnek, valamint az árelemző bizottságnak augusztus hó 1-én való meghallgatása után történik. “ A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 81.000/1932. számú rendeletével (megjelent a Budapesti Közlöny folyó évi junius 25-ki és a Néptanítók Lapja folyó évi julius hó 1 -ki számában) újrarendezte a nem állami elemi iskolai tanítók és óvónők illetményeit. A rendelet a többi közt kimondja, hogy 1932. évi julius hó 1-től kezdve további intézkedésig az elemi iskolai rendes, szerzetesrendi és helyettes tanítóknál, úgyszintén az óvónőknél, minden egyes százalék után havi 1'30 pengő, vagyis évi 15'60 pengő fizetendő; a segédtanítóknál és segédóvónőknél pedig minden egyes százalék után havi 104 pengő, vagyis évi 12'48 pengő. Az iskolafenntartó ezeket a készpénzjárandóságokat az 1932. évi julius hó 1-től kezdve a fent megállapított összegekben, tehát minden százalékos csökkentés nélkül tartozik a tanerők részére kiszolgáltatni. Az eredetileg aranykoronában kifejezett és helyi javadalmul beszámított készpénzjárandóság átszámítási kulcsa aranykoronánként 136 pengő Az iskolafenntartó ezt a járandóságot 1932. évi julius hó 1-től kezdve köteles minden százalékos csökkentés nélkül kiszolgáltatni a tanerőknek. Az értékegységekben kifejezett természetbeni helyi járandóság a fizetéskiegészítő államsegély szempontjából továbbra is értékegységkint havi 175 pengővel, vagyis évi 21 pengővel számíttatik. Folyó évi julius íhó 1-től kezdve tehát a kifizetéseket ezek szerint kell teljesíteni. 305. isk. sz. Tanítói fizetésekről miniszteri rendelet.
