A Győri Püspökség Körlevelei, 1932
Tartalomjegyzék
791. sz. A bevett és elismert vallásfelekezetek hivatalai (irodái) az 1927. XXI. t. c. (uj társadalom biztosítási törvény) értelmében sem kötelezettek betegségi és baleseti biztosításra (Mb. F. B. 11. 1. 926/2— 1928. sz.) 1$ A házassági felmentések szempontjából három osztály állapíttassák meg: a tehetőseké, a közepeseké és a szegényeké. A taxa eszerint szedessék. A hirdetések alóli felmentés után 10—5 — 2 P; maga- sabbfoku vérrokonsági és sógorsági akadályok alól 40—20—5 P; kisebbfoku akadályok alól 20—10—2 P; vegyes vallás akadálya alól 10 — 5—2 P. A teljesen szegények taxát nem fizetnek. A szentszéki perek után a tehetősektől 300 P, közepesektől 100 P szedendő. A szegényektől semmi. Orvosi vizsgálat díja 20 P. Fordítás ivenként 10 P; hitelesítés ivenként 1 P. A pap-ügyvédnek honoráriumát, ha nincsen szegényekről szó, 100 P-től felfelé esetről-esetre állapítsa meg a bíróság. Gyakorlati jelentősségénél fogva közlöm a m. kir. Munkásbiztosítási Felsőbíróság alábbi ítéletét: „A m. kir. Munkásbiztosítási Felsőbíróság az Országos Társadalombiztosító Intézet fellebbezéssel megtámadott határozatát hatályon kívül helyezi és az üzembesoro- zást mellőzi. Indokok: Az Országos Társadalombiztosító Intézet a hitközség irodájára a balesetbiztosítási kötelezettségét kimondotta és a IV. veszélyességi táblázat alapján 1928. évi január hó 1. napjától kezdődő joghatállyal a 271. számú í'. veszélyességi osztályba tartozó üzemeimbe sorozta és számára a 2. veszélyességi arányszámot állapította meg. E határozatot a hitközség törvényes határidőben fellebbezéssel támadta meg és a besorozás mellőzésével a baleset- biztosítási kötelezettség alóli felmentését kérte. A kir. Felsőbíróság a fellebbezést alaposnak találta. Az 1927. XXI. t. c. 55. §-a értelmében baleseti biztosításra a betegségi biztosításra is kötelezett vállalatok, üzemek, hivatalok és foglalkozások kötelezettek. Az 1927. XXI. t. c. 1. § ának 16. pontja a betegségi biztosítási kötelezettséget csupán az állam, a törvényhatóságok és községek hivatalaira terjesztette ki, mig a bevett és elismert vallásfelekezetek hivatalait a kötelezettség alá nem vonta és a vallásfelekezeteknek csupán intézményeit, intézeteit, vállalatait és üzemeit kötelezte biztosításra, mert a törvény miniszteri javaslatának azt a rendelkezéseit, amely ezt a kötelezettséget a hitfelekezetek hivatalaira is kiterjesztette, a képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának 1927. május 28.-án kelt javaslata alapján, amely „a vallásfelekezetek hivatalait minden feltétel mellőzésével kizárja a biztosítás köréből“ (3 oldal) elfogadta és a törvény szövegét ennek megfelelően állapította meg. Miután a besorozás tárgyát az üzembejelentőlap adatai szerint a hitközség „hivatala", illetve az üzembesorozó határozat gzerint az „iroda" képezte, ez pedig a felhívott § értelmében betegségi és ekképen baleseti biztosításra sem kötelezett, a besorozásnak törvényes alapja nincs, ezért a határozatot hatályon kivül helyezni és a besorozást mellőzni kellett." Budapest székesfőváros gyermeknyaraltatási akciója a múlt év nyarán a főváros közönségének s a vidék lakosságának áldozatkészsége révén sokezer szegény- sorsú, gyenge iskolásgyermeket üdülte- tett. Az egyre növekvő nemzet- és világ- gazdasági válság fővárosunk szegény népének hírhedt nyomorát kétségbeejtő arányokban fokozta. Az ínség az iskolásgyermekek általános egészségi állapotát olyannyira aláásta, hogy közülök egyre több és több szorul egészségének mielőbbi helyreállítására. Bár fővárosunk a legteljesebb mérték792. sz. Fővárosi gyermeknyaraltatási akció támogatása.
