A Győri Püspökség Körlevelei, 1931
Tartalomjegyzék
20 1073 sz. Monitum de decora- tionibus extra loca sacra conferendis. 1074. sz. Templomi harangok használatáról kongregációi rendelkezés. Pluries novissimis temporibus accidit, quod decorationum insignia, quae in dioecesi Nostra eminentioribus personis pro meritis ab aliqua auctoritate obvenerant, in aedibus sacris sollemni forma tradita fuerint, quod sane contra mentem Ecclesiae factum est. Ne profana sacris misceantur aediumque sacrarum dignitas minuatur, id in posterum omnino prohibemus mandamusqye, ut insignia, de quibus sermo, extra loca sacra tradantur. A templomi harangoknak a szükség esetein kívül profán célokra való használatát az egyházi törvények mindig tilalmazták s az 1169. kánon 4. §-a ezt a tilalmat újra törvénybe foglalta. Miután azonban ismételten előfordult, hogy a templomok igazgatói ezt a tilalmat áthágták, a Congregatio Concilii jónak látta az Ordinariusok figyelmét erre felhívni s felszólítja őket, hogy a törvény áthágóit büntessék, sőt szükséghez képest a Con- gregatio-nak bejelentsék. A március 20-án kelt dekrétumot teljes szövegében az alábbiakban közlöm: „Sacra Congregatio Concilii. Decretum De Sacrarum Campanarum Usu. Decet omnino campanas consecratas vel benedictas, quas „cuilibet ecclesiae esse convenit, quibus fideles ad divina officia aliosque religionis actus invitentur", ad eum tantummodo usum adhiberi, qui ab ecclesiastica auctoritate, „cui earum usus unice subest", expresse est praescriptus, ad normam canonis 1169 §§ 1—3 Codicis iuris canonici. Iamvero quae de legitimo Campanarum sacrarum usu ecclesiastica auctoritas non semel, anteactis temporibus, statuerat, eadem ipsa redegit in memorato canone 1169 § 4 hisce verbis: „Salvis condicionibus, probante Ordinario, appositis ab illis qui campanam ecclesiae forte dederint, campana benedicta ad usus mere profanos adhiberi nequit, nisi ex causa necessitatis aut ex licentia Ordinarii aut denique ex legitima consuetudine.0 Porro ex relatis a nonnullis locorum Ordinariis constat, parochos et rectores ecclesiarum non deesse, qui, Ordinariis suis inconsultis, vel proclives omnino sese praebeant, vel facile sinant, ut campanae suae cuiusque ecclesiae ad usus mere profanos seu civiles adhibeantur. Quare ad omne, si quod esse possit, dubium in re amovendum et ad abusus compescendos, haec Sacra Congregatio Concilii praescriptum eiusdem canonis 1169 § 4 in mentem revocandum eiusdem- que observantiam urgendam esse censet. Praesenti itaque decreto mandat parochis aliisque ecclesiarum rectoribus ut ipsi Campanarum sacrarum usum in suis ecclesiis ad normam Codicis iuris canonici adamussim moderentur, requisita etiam tempestive et habita proprii Ordinarii licentia, si, gravi ex causa, sacrae campanae in usum non stricte religiosum sin quandoque adhibendae. Quod quidem mandatum ut ab omnibus, quorum interest, rite servetur, Ordinarii locorum vigilantiam atque curam omnem, statutis quoque canonicis poenis, impendant, atque inobedientes, si res ferat, ad hanc Sacram Congregationem deferant. Datum Romae, ex Secretaria eiusdem Sacrae Congregationis, die 20 mensis Martii anno 1931. — I. Card. Serafini, Praefectus. I. Bruno, Secretarius. A magy. kir. pénzügyminiszter úrnak alábbi körrendeletét tudomásvétel céljából közlöm. 39.891 /1931 /VIII. a. szám. A m. kir. pénzügyigazgatóságoknak (kirendeltségeknek) és a m. kir. központi illetékkiszabási hivatalnak. A közadók módjára beszedett lelkészi párbér- és deputatum-váltságösszegeknek 1075. sz. Párbér- nyugta illeték- mentessége.
