A Győri Püspökség Körlevelei, 1930
Tartalomjegyzék
22 összegekkel küldte el megbizottait a nagy orosz síkság éhező tömegeihez. Igazán nagy szivnek fejedelmien nagyszerű megnyilatkozása volt a pápai segélyakció. Ugyanez a szív aggódik most fokozottan, amikor arról van szó, hogy a szenvedő orosz népnek bajai mérhetetlenül súlyosbodnak s az istentelenségtől elvakított államhatalom a népnek utolsó kincsét, hitét és szent hagyományait akarja kiirtani. A pápa ráirányítja a világ figyelmét az oroszországi vallásüldözés példátlan méreteire. Nemcsak mint az Egyház feje beszél, hanem mint az az erkölcsi hatalom, mely mindig és mindenütt hallatta szavát, ahol az emberek fejüket vesztve egy időre' megfeledkeztek az emberiesség, a jog és az erkölcsi rendnek kitörülhetetlenül szivünkbe írott alapelveiről. Szava elhangzott most is. Pillanatnyilag sem ő, sem más nem vár utána csodaszerü hatást, mert ennek a szónak nem kényszerítő, hanem belátást és nemes érzéseket ébresztő hatása van. Addig is, mig ez a lassan jelentkező hatás beáll, a pápa imádkozik, könyörög és kérleli az isteni Felséget a tengernyi bántalomért. Mi is gyermeki szívvel akarunk odatérdelni közös atyánk mellé s az ő könyörgő szavának erejét akarjuk fokozni a mi imádságainkkal is Hiszen, ami neki fáj, az nekünk is fáj s akikben Ö szenvedő testvéreket lát, azokat tartozunk mi is felkarolni testvéri szeretettel. Ezektől a gondolatoktól vezéreltetve úgy rendelkezem, hogy a folyó március hó 23-án, a vasárnapi ünnepi mise keretében úgy a plébániai, mint a szerzetesi templomokban buzgó közös imádság ajánltassék fel engesztelésül azokért a megbántásokért, melyekkel Isten szent Felségét Oroszországban az utolsó időkben illették. Erről a híveket előző vasárnap a szószékről, külön hivatalos jellegű meghívók szétküldése nélkül, tájékoztatni kell. A március hó 23-án tariandó szokásos szentbeszéd az oroszországi állapotokkal és az ottani vallásüldözéssel foglalkozzék s a hívők buzdítást nyerjenek arra, hogy a pápa szándéka szerint a szenvedő orosz nép sorsának jobbra- fordulásáért gyakran imádkozzanak. A délutáni ájtatosság előtt egy órával az Oltári- szentség a hívek imádására kiteendő, s az imaóra szintén a fenti szándékra ajánlandó fel. A ntn. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 745-—05 —39—1929. szánni rendeletével az 1868. évi XXXVIII. t.-c 14. § a alapján a főhatóságom alatt álló gazdasági irányú tovább képző iskolák látogatásával megbízta: Győr vármegye területén Helyes Pál mosoni gazdasági népiskolai igazgatót, Moson megye területén Nikel János mosonszolnoki gazdasági népiskolai igazgatót, Sopron vármegye területén Vásárhelyi Sándor kiskunhalasi gazdasági népiskolai igazgatót, Komárom vármegyében a gesztesi járás területén Westsik Gyula mosoni gazdasági szaktanítót, a tatai járás területén pedig Siha József tóvárosi gazdasági népiskolai igazgatót. Erről az érdekelt iskolaszékeket és iskolaszéki elnököket azzal értesítem, hogy az iskolalátogatókat hivatalos működésükben támogassák. 647. isk. sz. Gazdasági irányú továbbképző iskolák iskola- látogatói. Újabb időkben is igen sűrűn fordult elő, hogy az iskolás gyermekek a nagy értéket képviselő facsemetéket megrongálták vagy egészen elpusztították s ezzel a közvagyonnak érzékeny károkat okoztak. Ez a jelenség annál elszomorítóbb, mert az iskolának a beszéd- és értelemgyakorlatok, olvasmánytárgyalás, természetrajz és gazdaságtan tanítása kapcsán bőséges alkalma van a fák nagy közgazdasági jelentőségét megismertetni s azok pusztításának lelkiismeretlen s megszégyenítő vol671. isk. sz. Faültetvények tárgyában.
