A Győri Püspökség Körlevelei, 1930
Tartalomjegyzék
43 Minthogy azonban újabban azt tapasztaltam, hogy a községek egy része az utóbbi időben iskolai fenntartási hozzájárulások címén gyakran teherbirásukat meghaladó, újabb kötelezettségeket is vállalnak, amelyek teljesítése a községi pótadónak az 50°/o-ot lényegesen meghaladó mértékben való emelkedését vonja maga után, felhívom Alispán urat, figyelmeztesse a községi képviselőtestületeket, hogy újabb ilyen kötelezettségeket — a községi pótadónak ezekből folyóan 50% fölé való emelkedése esetén — csak azzal a kikötéssel vállaljanak, ha ezek teljesít- hetése érdekében a községi pótadónak 50°/o-on felül való megállapítására a pénzügyminiszter úrral egyetértésben az engedélyt megadom. Ugyanez az eljárás követendő akkor is, ha egyes községek indokolt esetekben a felekezeti iskolák segélyezése címén a tanítói nyugdíjterheknek a felekezetekre háruló részét kivételesen magukra kívánnák vállalni. Budapest, 1930. évi január hó 2-án. Nagykéri Scitovszky Béla s. k. A konkrét esetben hozott határozat a következő: Magyar királyi belügyminiszter. Tárgy : X község felebbezése a református felekezeti iskola támogatása ügyében. A közigazgatási bizottság az 1928. évi február hó 12-én kelt X sz. határozatával kötelezte X politikai községet, hogy a református felekezeti iskola támogatásaként a tanítói állások után viselendő tanítói nyugdijjárulékokat az iskolafenntartó testület, a református egyház helyett fizesse meg. Ezen határozata ellen X község elöljárósága felebbezést adott be. A közigazgatási bizottság idézett számú határozatát ez alapon felülbíráltam, azt a felebbezés elutasításával helyenhagyom, mert a népoktatás ellátása elsősorban a politikai község feladata és ha ezt helyette a hitfelekezet látja el, úgy a politikai községnek a felekezeti iskolát ebben a működésében támogatnia kell. X község — miként azt a felebbezés- ben maga is elismeri, a múltban ezeket a nyugdijjárulékokat fizette s így a támogatást nem tagadhatja meg a jelenben sem. Ha ez a támogatás az 50°/o-os pótadó keretében nem lenne megvalósítható, ez esetben tegyen az alispán előterjesztést a pótadónak a megfelelő felemelése iránt. Önként értetődik, hogy a nyugdijjáru- lékból a község terhére eső hányad az 1926. évi 95.000/1X. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletben meghatározott mértéket meg nem haladhatja. Budapest, 1930. évi január hó 29-én. A miniszter rendeletéből: Szikszay s. k., miniszteri tanácsos. Ezen utolsó bekezdés arra vonatkozik, hogy az egyházközségek a nyugdijjáru- léknak csak az iskolafenntartóra eső 10/i3 részét kérhetik a politikai községektől, mig a többi 3/i3 részét a tanítók tartoznak ez esetben is fizetni. Győr város és vármegye kir. tanfelügyelője konkrét esetből kifolyólag döntést kért a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól arra nézve, vájjon előmeneteli napló vagy anyakönyv nem létében (tehát esetleg tanuk vallomása alapján) a választói jogosultság igazolása céljából kiállítható-e az elemi iskola IV., illetve VI. osztályának sikeres elvégzéséről a bizonyítvány. Közérdekű voltánál fogva miheztartás végett közlöm a miniszteri választ. M. kir. vallás- és közoktatásügyi Minisztérium 820—05—169—1930. szám. Értesítem a kir. Tanfelügyelő urat, hogy bizonyítvány másodlatok (duplikátumok) előmeneteli (anyakönyvi) naplók nélkül még a választói jogosultság igazolása 825. isk. sz. Bizonyítvány másodlatok kiállítása anyakönyv hiányában nincs megengedve.
