A Győri Püspökség Körlevelei, 1930
Tartalomjegyzék
41 874. isk. sz. Népiskolai beiratási díjak sza- b lyozása 1954. sz. Ker.-szo- cialista bánya- és kohómunkások gyűjtésének ajánlása. Az elemi népiskolai beiratási díjak újabb szabályozásáról és felhasználásáról szóló 1930. évi VII. t.-c. életbe lépett. A törvény értelmében minden nyilvánossági joggal biró elemi népiskolába felvett tanuló után az eddig szedett beiratási díjat kell fizetni. Ezek szerint a fennhatóságom alá tartozó katholikus elemi iskolákba beiratkozó tanulók után ezentúl egy pengő beiratási díj szedendő. A fizetés alól szegénység címén való felmentés átmenetileg az eddigi gyakorlat szerint történik. Miután a beiratási díjak felhasználása tekintetében a katholikus iskolákat érintően a tárgyalások még folyamatban vannak, meghagyom, hogy a fennhatóságom alá tartozó katholikus népiskolákban a beiratás címén bevételezendő egész összeget az iskola igazgatósága, illetve az iskolaszék (egyházközségi szervezel) további intézkedésemig gondosan őrizze. Az igazgatóságot, illetve az iskolaszéket (egyház- községi szervezetet) az összeg erejéig természetesen vagyoni felelősség terheli. Az összeg felhasználása csakis a nagy- méltóságu püspöki karral egyetértőén később kiadandó intézkedésem szerint fog történhetni. A Keresztényszocialista Bányászszövetség állandó harcot folytat a szélsőséges irányzatokkal az ország bányatelepein a bányászoknak a keresztény eszmék számára való meghódítása és helyzetük javítása érdekében. Belügyminiszteri engedéllyel most országos gyűjtést indított, melynek eredményéből bányász otthonokat akar szervezni, hol nemes szórakozások, előadások stb. által akarja tagjainak testilelki felüdülését szolgálni A Keresztényszocialista Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének ezen nemes szándékát Főt. Papjaim szives támogatásába ajánlom avval, hogy a Szövetség megkeresésére legyenek annak segítői a szép terv megvalósításában. Konkrét esetből kifolyólag X. pénzügyigazgatóság Y. egyházmegyei hatósággal^ közölte, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság 5750/1928. P. és 18.440/1928. P. számú ítéleteiben kimondotta, hogy a lelkész nem köztisztviselő s a községtől felvett járandóságaira nézve, illetve, mert fizetését az államkincstár egészíti ki, még nem lehet a közszolgálati alkalmazottak terminológiájába tartozónak tekinteni s így az 1920. évi XXIV. t.-c. 22. §-a alapján az általuk kiállított nyugtákat az illeték- mentesség nem illeti meg. Ezt tájékozódásul közlöm. 1955. sz. A községtől felvett papi járandóságokról kiállított nyugta illeték- köteles. Múlt körlevelemben 1099. szám alatt közöltem a S. Congregatio de disciplina Sacramentorum rendelkezéseit az Oltári- szentség anyagát, őrzését és kiszolgáltatását illetőleg. Ennek kapcsán jelentést kértem arról, hogy az egyes templomok hol szerzik be a szentmiséhez szükséges ostyát és bort. Az eddig beérkezett jelentésekből azt látom, hogy a legtöbb helyen mindkettő beszerzése megbízható forrásokból történik, azonban vannak olyan jelentések is, amelyekből az látszik, hogy a bor beszerzése olyan helyekről is történik, amelyeknél a bor valódisága nincs minden kétséget kizárólag garantálva. Ezért hangsúlyozottan felhívom az illetékesek figyelmét, hogy az Oltáriszentség anyagának beszerzéséből igazi lelkiismereti kérdést csináljanak, különösen pedig a mise- bort csak a legmegbízhatóbb forrásból szerezzék be. Akár termelőkről, akár pincészetről van szó, lehetőleg egyháziakhoz forduljanak. A patina szükséges voltát és a hozzá- szoktatás könnyűségét az eddigi rövid gyakorlat teljesen beigazolta. Ezért ismételten felhívom az illetékesek figyelmét a 1956, sz. Áldoztató patinát mindenütt be kell szerezni.
