A Győri Püspökség Körlevelei, 1930

Tartalomjegyzék

31 minden bevésett, vagy kidomborított dí­szítés nélkül. 3. A hívek kioktatandók, hogy a tál­cát vízszintesen tartsák s így is adják tovább, nehogy az esetleg rajta levő mor­zsák lehulljanak. 4. Az áldoztató pap a tálcát ujjával gondosan simítsa le és az esetleg rajta levő morzsákat seperje be a kehelybe, ha mise közben volt az áldoztatás, vagy pedig a ciboriumba, ha misén kívül áldoztatott. 5. A kerületi esperesek látogatásaiknál ellenőrizzék, vájjon az áldoztatásnál hasz­nált tálca (patina) megfelel-e a jelen uta­sításnak. III. Az Oltáriszentség őrzése a Nagy­hét három utolsó napján. A Congregatio utasításának harmadik részében arra nézve rendelkezik, hogyan kell az Oltáriszentsé- get őrizni a Nagyhét három utolsó nap­ján, amikor a betegek számára kell néhány konszekrált ostyát eltenni. A főelv erre nézve az, hogy az így őrzött szent ostyák nem azért vannak, hogy a hívők imádják. Tehát inkább rejtve őrzendők, egészen külön helyen. Ha van a templom közelé­ben külön kápolna, ott kell elhelyezni az Oltáriszentséget, vagy pedig a sekrestyé­ben. Azonban bárhol is legyen, meg- kivántatik a kulccsal elzárható szentség­ház, előtte az égő örökméccsel. A szent­séget még nagycsütörtökön kell a ki­választott helyen elhelyezni. Ha valamely templomban nagycsütörtökön nincs mise, akkor az Oltáriszentséget a szokott taber- nakulumban lehet hagyni egészen aznap alkonyatig. Alkonyatkor át kell vinni a fentemlített helyre, ahol egészen Nagy­szombatig őrzendő. Természetesen itt is áll az, hogy szükség törvényt bont. Ha valamely templomban őrzött szentség nem helyezhető el a Nagy­hét három utolsó napjára a fentiek értel­mében, mert nincs arra alkalmas hely, akkor együtt őrizhető azokkal a konszek­rált ostyákkal, melyek a nagypénteki Missa praesanctificatorum és a Szentsir számára konszekrált a pap Nagycsütörtö­kön, sőt ugyanott maradhatnak Nagy­szombatig is. Ez azonban csak rendkívüli eset legyen, mely a betegek részére tar­tandó kis ostyák szabályszerű elhelyezésé­nek lehetetlenségével indokolható. Szabály szerint a betegek részére szolgáló kon­szekrált ostyákat fentiek értelmében nem a Nagypéntekre konszekrált nagy ostyával együtt, hanem külön szentségházban kell őrizni. Sacra Congregatio Concilii. Instuctio ad Ordinarios Dioecesanos: de inhonesto feminarum vestiendi more. Vi supremi apostolatus, quo in universa Ecclesia divinitus fungitur, Ssmus Domi­nus Noster Pius Papa XI. verbis et scriptis nunquam destitit illud S. Pauli (I. ad Tim., 11., 9. 10.) inculcare, videlicet: „mulieres in habitu ornato cum verecundia et sob­rietate ornantes se, et . . . quod decet mulieres, promittentes pietatem per opera bona. “ Ac saepenumero, occasione data, idem Summus Pontifex improbavit acerrimeque damnavit inhonestum vestiendi morem in catholicarum quoque mulierum ac puel­larum usum hodie passim inductum, qui non modo femineum decus atque orna­mentum graviter offendit, sed nedum in temporalem earumdem feminarum perni- tiem, verum etiam, quod peius est, in sempiternam, itemque in aliorum ruinam miserrime vertit. Nihil igitur mirum, si Episcopi ceterique locorum Ordinarii, sicut decet ministros Christi, in sua quisque dioecesi pravae huiusmodi licentiae ac procacitati modis omnibus unaque voce obstiterunt, derisio­nes nonnunquam ac ludibria ob hanc causam sibi a malevolis illata aequo forti­que animo tolerantes. Nr. 1100. S. Cong. Cone, de inhonesto feminarum vestiendi more.

Next

/
Thumbnails
Contents