A Győri Püspökség Körlevelei, 1929

Tartalomjegyzék

40 1. Az összes földhözjutottak, tehát akár a birtokosoktól megváltott földekből, akár a vagyonváltságföldekből részesült egyének és intézmények a megállapított vagy megállapítandó megváltási árat 52 év alatt, egyenlő negyedévi, előzetesen fizetendő részletekben fizetik. És pedig a megváltási árnak 5 százalékát úgy, amint az az 1928. évi XLI. t.-c.-ben is tervezve volt, kamat- és tőketörlesztés címén, 04 százalék pedig kezelési költség címén, vagyis összesen 54 százalékot. A keze­lési költségnek legfelsőbb határa 04 szá­zalékban állapíttatott meg s így megvan a lehetőség arra, hogy egy későbbi idő­pontban ez mérsékeltessék. Az összes földhözjutottaknak továbbra is jogukban áll bármikor egész tartozásukat egy­szerre kiegyenlíteni, vagy rendkívüli törlesztéseket eszközölni, a rendkívüli törlesztés azonban egyévi tőketörlesztés­nél kisebb nem lehet. 2. Az összes földhözjutottak a rendelet megjelenésének időpontjától kezdve a meg­váltási árat, vagy annak hátralékos részét, vagy a haszonbér alapján kiszámítandó megváltási árat és a kamatokat közvetle­nül a községi elöljáróságnál fizetik. És pedig a birtokosoktól megváltott föl­dekért a lebonyolító szövetkezet, a va- gyonváltságföldekért az állam javára. A hátralékos kamatok vagy a haszonbér és ezeknek késedelmi kamata (6 százalék) akként törleszthető, hogy a birtokosoktól megváltott földeknél minden évi haszon­bér vagy kamathátralék négy egyenlő évi részletben, negyedévenként fizetendő, a vagyonváltságföldeknél pedig az összes hátralékoknak a megváltási árhoz való csatolása kérelmezhető. Ezekkel a ren­delkezésekkel tehát teljesen megszűnik a jövőben minden kapcsolat a birtoko­sok és a földhözjutottak között és külö­nösen előnyös helyzetbe jutnak a haszon­béresek (járadékosok), mert a jelenlegi haszonbér egy jelentéktelen hányadának (0 4 százalék) emelésével a tőketörlesz­tést is teljesítik s így a földet végleges tulajdonuknak tekinthetik, ha a törlesz­tési kötelezettségüknek eleget tesznek. 3. A megváltást szenvedő birtokosok­nak a rendelet életbeléptetésétől kezdve a vételárt, haszonbért, hátralékot illető minden igényét a földhözjutottal szem­ben közvetlenül a lebonyolító szövet­kezet egyenlíti ki A megváltást szen­vedő birtokosokat a rendelet négy kate­góriába sorozza: a) itéletesek, akiknek megváltási ügyében az Országos Föld- birtokrendezö Bíróság 1928. évi december 31-ig jogérvényes ítéletet hozott és az Ítéletben a fizetési módozatokat megálla­pította ; b) haszonbéresek, akiknek meg­váltási ügyében az Országos Földbirtok­rendező Bíróság az ármegállapítást nem eszközölte, hanem csak a földhözjutott által fizetendő évi haszonbért (járadékot) állapította meg; c) kataszter esek, akik­nek megváltási ügyében az Országos Föld­birtokrendező Bíróság sem ármegállapító, sem haszonbérmegállapító ítéletet nem ho­zott és már nem is hozhat, és végül d) uj itéletesek, akiknek megváltási ügyé­ben az Országos Földbirtokrendező Bíró­ságnak ármegállapító ítéletet kell hoznia (1928. XLI. t.-c 3. §-ának 2. bekezdése, háborús szerzemény stb.), vagy az ítélet­ben a fizetési módozatokat még nem álla­pította meg. a) Az itéleteseknek módjukban van a megváltási ár kiegyenlítését vagy az Íté­letben megállapított módozatok szerint kívánni, vagy pedig akként, hogy a ka­taszteri tiszta jövedelem alapján ki­számított ár kétharmadának megfelelő összege három egyenlő részletben (I. rész­let azonnal, II. részlet 1930 január végéig, Hl. részlet 1931 január végéig), a minden­kori fennmaradó részletek 4 százalékos kamatával, egy harmada pedig 1931 január

Next

/
Thumbnails
Contents