A Győri Püspökség Körlevelei, 1928
Tartalomjegyzék
21 2079 sz. XI. Pius pápa a női atlétikáról. t : ] j j stitum ingenti numero oblatis benignissime obsecundans, declarare dignata est Sanctam Teresiam ab Infante Jesu, peculiarem Missionariorum omnium, sive virorum sive mulierum, necnon Missionum in toto orbe exsistentium Patronam aeque principalem cum S. Francisco Xaverio, cum omnibus iuribus et privilegiis liturgi- cis, quae huic titulo conveniunt. Contrariis non obstantibus quibuscumque. Die 14 Decembris 1927. f A. Card.Vico, Ep. Portuen. et S. Rufinae, S. P. C. Praefectus. — L. f. S. — Angelus Mariani, Secretarius. Abból az alkalomból, hogy Rómában nemzeti női tornaversenyt rendeztek, a Szentatya Pompili bíboroshoz intézett levél alakjában fejezte ki aggodalmát, amely a női sport túltengését látva, atyai szivét eltölti. Miután nálunk sem hiányzanak hasonló törekvések, tanulság kedvéért közlöm a Szentatya levelét. „Mint helynökünkhöz Rómában, mely a kereszténység központja, s egyben a mi püspöki székhelyünk is, szükségesnek találjuk néhány szót intézni Önhöz, a Giovani italiane (olasz leányok) „Első nemzeti női torna versenye" tárgyában, amely ugyanitt fog megtartatni május 4., 5. és 6. napján, Szűz Mária különös tiszteletének szentelt hónap küszöbén. Mély fájdalommal tesszük ezt; de komoly megfontolás és buzgó ima után úgy érezzük, hogy ezt cselekedve, apostoli tisztünkkel járó szent kötelességet teljesítünk, melyet a lelkeknek legfőbb pásztora és Ura, aki felettünk Ítélkezik, bízott reánk; Róma püspökének kötelességét, aki szent Péternek mindenkori utódja, a püspökök és az egész világon élő hívek püspökének kötelességét. Mind az egyik, mind a másik minőségünkben szavaink, fájdalom, csak panaszszavak lehetnek. Valóban Rómának püspöke nem teheti, hogy panaszszavát fel ne emelje, midőn itt a katolikusok szent fővárosában, a kereszténység huszadik századában, az az érzület és gyengéd figyelem, mely finom tapintatosságot követel a fiatal nővel és leánnyal szemben, annyira megfogyatkozott, amennyire nem sülyedt még a pogány Rómában sem, amely erkölcsi tekintetben nagyon lezüllött, midőn a legyőzött Görögország nyilvános játékait és meztelen testgyakorlati versenyeit elfogadta és meghonosította, de a természetes jó- izlés megkövetelte fizikai és erkölcsi rend sértetlen fenntartása érdekében kizárta azokból a fiatal nőt, akit egyébként még a sokkal züllöttebb erkölcsű Görögország sok városa is kizárt azokból. Valóban nem szükséges fejtegetni és még csak általánosságban sem emlékezetbe idézni ennek indító okait. Többször fejtegették már azokat; atyák, anyák, tanítók, akiket nem tévesztettek meg túlzó és hamis elméletek vagy indító- okok, melyek a helyes és józan nevelési elvektől igen távol esnek, mély belátással felismerik és mintegy ösztönszerűleg megérzik, értékelik azokat, élvezik azok szépségét és természetfeletti becsét mindannyian, kiket segít és megvilágosít az a sensus Christi, az a krisztusi érzék, amely a keresztény léleknek lelke, azért mondjuk mi is a prófétával: Propter Sion non tacebo et propter Jerusalem non quiescam, Sionért nem hallgatok és Jeruzsálemért nem nyugszom. (Izr. 62. 1.) A püspököknek és az egész világ hívőinek püspöke sohasem feledkezhetik meg arról s különösen ilyen körülmények között nem, aminők a mostaniak, hogy ő az első őr azok közül, kiket az Isten az új Jeruzsálem őreiül rendelt, akikről írva vau (Íz. 62. 6), hogy egész nap és egész éjjel nem hallgatnak sohasem. Tota die et tota nocta in perpetuum non tacebunt.
