A Győri Püspökség Körlevelei, 1927
Tartalomjegyzék
59 dása. A létért és szabadságért folytatott küzdelmek során kitűnt nemzeti kiválóságaink megismertetése, példaképül állítása legyen az igazi cél. Súlyt kell helyezni továbbá a történelem tanításánál a nemzeti öntudat felébresztésére, az önzetlen hazaszeretetre, a nemzet gondviseléskijelölte hivatására; csak így támaszthatja alá a tanító a jobb jövőbe vetett reményt. Nélkülözhetetlen kelléke végül a jó történelemtanításnak a földrajzzal való állandó kapcsolás, úgyszintén a hasonló események folytonos kapcsolatba hozatala. Az alkotmánytannál a legfontosabb jogok és kötelességek ismertetése mellett a tekintélytiszteletre és a kötelességtudásra kell ránevelni a gyermekeket; tudatossá kell tenni bennük azt, hogy csak a kötelesség érzete hozza meg a jog érzetét A természetrajzi és gazdasági ismeretek tanításánál a tanító ne tudományos megállapításokkal telítse a gyermekek elméiét, hanem a természetet, annak szépségeit, a benne észlelhető célszerűséget, isteni böl- cseséget tegye szemléletessé, a természet kincseinek felhasználását, az ez irányban folyó társadalmi munkát s ennek értékét ismertesse. Az egészségtan tanítása legyen gyakorlati. Szoktassa a tanító a gyermeket az egészséges életmódra. Megismertetve főbb vonásokban az ember testének alkotását és a szervezet életműködését, emelje ki, mi válik az embernek hasznára vagy kárára. A rajztanításnál az legyen a cél, hogy a gyermek látni és észlelni megtanulván, a rajzolás nála közlési eszközzé váljék. Az ének leghatásosabb eszköze lévén az érzelem- és hangulatkeltésnek, a tanítók minden kínálkozó alkalommal énekeltessenek, mert az értelmet sokszor a legnagyobb nehézségeken is az érzelem segíti át, ennek pedig a megfelelő ének, dal az eszköze. Az énektanítás ne legyen egyoldalú. Egyházi és világi énekek egyaránt tanítandók. Egy rövidke ének az óraközben kifáradt gyermeket azonnal felélénkíti. A kézimunka, a kézügyesség fejlesztésén kívül, a gyermek lelkében élő alkotási vágy kielégítésére szolgál. Nem mesterembereket kell a tanítónak kiképeznie és nevelnie, hanem dolgozni, alkotni tudó és akaró embereket. A kézimunka éppen olyan kifejező készség, mint a beszéd, irás és a rajz. A testgyakorlás fontos nemcsak a gyermek testi fejlődésére, hanem lelki alakítására is. Mert úgy a szabad és svédgyakorlatok, mint a csapatgyakorlatok, a testi és lelki nevelést, a fegyelmezést egyaránt szolgálják. Hiszem, hogy ezen elveknek meggondolása és megvalósítása egyöntetűvé teszi az uj tanterv szerinti munkáját egyházmegyém tanítóinak. De nyomatékosan felhívom a tanítók figyelmét arra, hogy szorgalmasan olvassák és tanulmányozzák a különféle tanügyi lapokban, különösen a Néptanítók lapjában megjelenő módszertani közleményeket és mintalanításokat. A tanítói értekezleteken is egymás okulására foglalkozzanak ily irányú kérdésekkel. Az állandó önképzésre mulhatlanul szüksége van a tanítónak. Mivel az uj tanterv némely tantárgyak anyagát A) és B) évi anyagra osztja félj a fennt mondottakkal kapcsolatban felhívom a tanítók figyelmét arra, hogy szigorúan alkalmazkodjanak a tanlerv azon rendelkezéséhez, hogy az A) évi anyag a páratlan számmal kezdődő, a B) évi anyag pedig a páros számmal kezdődő iskolai években tanítandó. Az egyöntetűség e tekintetben kivételt nem tűrő módon megtartandó, mert ellenkező esetben az iskolát változtató gyermek ezen tárgyak egész évi anyagát elvesztheti.
