A Győri Püspökség Körlevelei, 1927

Tartalomjegyzék

55

X

3162. sz.

Serédi

Jusztinján

bibornok,

esztergomi

érsekmetropolita,

Magyarország

hercegprímása.

Szentséges Atyánk, XI. Pius pápa, kiválasztván és kinevezvén esztergomi érsekké — amivel együtt jár Magyarország hercegprímásának méltósága — és egyidejűleg a római Szentegyház bibornoki méltóságára emelvén Serédi Jusztinián dr. pannonhalmi szentbenedekrendi áldozópapot, a római Szt. Anzelm hittudományi egyetem tudós tanárát, kongregációi kon- zultátort, vatikáni követségünk tanácsosát s magyar kir. kormányfőtanácsost, megszüntette azt a gyászt, amely néhai Csernoch János dr. bibornok, hercegprímás, érsek- metropolita elhunytéval borult a Magyar Sión ormára, sőt mondhatni egész Magyar- országra.

Krisztus Jézus földi helytartójának ez az áldott cselekedete a mi örvendetes hálánknak, melyben úszik az egész ország, igazi oka, amelyet senki találóbban ki nem fejthetne, mint maga a Szentséges Atya, mondván a bibornoki kreáció alkalmával az új bibornok-her'cegprimásra vonatkozólag a következő mélyen megindító beszédet :

„A bibornoki méltóság nagy és érdemekben dús kor koronáját szokta jelenteni. A kinevezett négy bibornok közül három, ha munkaképességüket nézzük, viszonylagosan fiatal, de valóban fiatal a mi kedves Benjáminunk, Serédi Jusztinián, a szent Collegium és a mi igazi Benjáminunk, aki büszkesége a tudománynak és dicsősége országának. Értesültünk arról, hogy Magyarországon milyen örömet keltett az ő kinevezése. Mi és a

Szentszék valóban örülünk, ha megkülönböztetett jóakaratunkat kimutathatjuk Magyarország iránt, amely olyan sokat szenvedett és amely évszázadokon keresztül az Egyház, a kultúra és a civilizáció igazi és erős védőbástyája volt “

Majd sorra megemlékezvén a kreált bibornokok érdemeiről, Serédi Jusztinián felé fordulva hangjának különös melegségével ezeket mondta:

„Húsz éve, hogy belépett a S. Anselmo kapuján és már annyi év óta tanára ennek a nagynevű intézetnek. Fiatal és már annyi éve tudósaink közé számíthatjuk; fiatal és már annyi éve konzultátora kongregációnknak és már annyi éve egyházjogi tanácsosa a Szentszék mellett akkreditált magyar követségnek. De másfelől ki kell emelnünk munkásságát az egyházjogi Codex, e nagyszerű alkotás szerkesztése körül. Mi tudjuk legjobban, hogy ennek a munkának ő volt a legfőbb munkatársa. Mindez a tevékenység őreá irányította a figyelmet és különösen a miénket és azért választottuk ki őt e méltóságra."

Szentséges Atyánk megemlítette ezután, hogy az idei bibornokavatás Szűz Mária jegyében folyt le. Az egyik kardinális a szervita rend tagja, amely Máriát szolgálja, a második kardinális domonkosrendi, aki kezében tartja Szent Domonkos rózsafüzérét, a harmadik kardinális soisonei püspök, akinek székhelyén Máriának híres kegyhelye van, a negyedik kardinális pedig Serédi, aki abból a nemzetből származik, amelynek Szűz Mária királynője és patro-