A Győri Püspökség Körlevelei, 1927

Tartalomjegyzék

t 2554. sz. Mise a szabad ég alatt csak igen ritka esetben tartható. melyek a jó erkölcsöket támadják, illető­leg veszélyeztetik. (Lásd 1399. kánon.) Nem szabad tehát olyan könyveket ol­vasni, melyek a jó erkölcsöket szántszán­dékkal sértik (a fenti dekrétum szavai szerint: qui morum integritatem data opera vel ex professo laedunt) s aki az ilyen könyvet mégis elolvassa, súlyos bűnt követ el. Ezenkívül a T. Papság kötelességévé teszem, hogy ha lelkipásztori munkája folyamán valamely erkölcstelen könyv kü­lönösen romboló hatását észleli, arról te­gyen jelentést, hogy az alkalmasnak mu­tatkozó intézkedéseket, esetleg a könyv olvasását eltiltó rendelkezést az 1395. ká­non alapján kiadhassam. A háború folyamán a harctereken a viszonyok kényszerítő hatása alatt a szent­misét legtöbbször templomon kívül szabad ég alatt tartották. Ehhez az emberek a hosszú háború folyamán annyira hozzá­szoktak, hogy a harcterekről hazatérve, különösen nagyobb ünnepségek alkalmá­ból, igen sokszor kérelmezték és kérel­mezik a misének szabad ég alatt való megtartását. Miután ilyen kérelmeket a plébánosok ismételten továbbítottak az egyházmegyei hatósághoz, kifejezetten felhivom figyel­müket a 822. canon 4. § ában foglalt ren­delkezésre és a S. Congr. de Sacramen. tisnek 1924. évi julius hó 26-án kelt in. structiójára (1925. évi köri. 28. 1), mely szerint az Ordinarius a misének a tem­plomon, vagy oratóriumon kívül való megtartását lusta tantum ac rationabili de causa in aliquo extraordinario casu engedélyezheti, quae unice altissimis ra­tionibus cultus divini et boni spiritualis fidelium debet esse inspirata. Talis causa non esset, si missae celebratio extra eccle­siam peteretur occasione profanarum com­memorationum aut ad augendum splen­47 dorem profanorum festorum. Szíveskedje­nek ezt azoknak, akik a szabadban kérik a szentmisét, megmagyarázni. A papi nyugdíjak újabb és a viszo­nyoknak megfelelőbb rendezését lehetővé tette az a körülmény, hogy az egyház- megyei nyugdíjintézet az állam részéről jelentős támogatást nyert. Ezen újabb rendezés szerint a legalacsonyabb nyugdíj évi 1800 pengőben, a legmagasabb évi 2800 pengőben nyert megállapítást. A legalacsonyabb nyugdijat kapják azok, akik 10 évnél kevesebb ideig szolgáltak. A tizedik szolgálati évtől egészen a har­mincötödikig a nyugdíj évenkint 40 pen­gővel emelkedik egészen évi 2800 pen­gőig, mely megmarad akkor is, ha valaki 35 éven túl szolgált. A rendezés vissza­menőleg folyó évi július hó 1-től kezdő- dőleg bír hatállyal. Az érdekeltek külön levélben értesítést kaptak a nekik járó nyugdíj pontos összegéről. Tudomás és miheztartás végett közlöm, hogy a vámjog szabályozásáról szóló 1924. évi XIX. t.-c. 111. §-ának a) pontja szerint vámmentesek a «templomok és imaházak számára való szertartási ' és berendezési tárgyak, továbbá a templomok és ima- házak építésére vagy helyreállítására be­szerzett anyagok, amennt/ibr'n az ezen célt szolqáló árukat a belföldön nem1 állítják elő, a külföldről ily célra ajándékként ér­kezett tárgyak azonban akkor is, ha a belföldön is elo.ál 1 ítják«. A vámmentesség engedélyezésére a pénzügyminiszter ille­tékes. A feltételek fennforigását igazolni krA^. A behozni szándékolt tárgyak, anya­gok rendeltetésének igazolására a pénz­ügyminisztériumhoz intézendő kérvény­hez csatolni kell az egyházi hatóság hiva­talos bizonylatát. Azt a körülményt, hogy a szóbanforgó tárgyak ajándékképpen ér­keztek, a vonatkozó levelezéssel vagy más 2555. sz. Nyugdijak újabb rendezése. 2556. sz. Egyházi felszere­lési tár­gyak vámmen­tessége.

Next

/
Thumbnails
Contents