A Győri Püspökség Körlevelei, 1927
Tartalomjegyzék
kori törvényes lakbér megfelelő külön- bözetére jogosult és pedig egy szoba esetén a törvényes lakbér 2A részére, két szoba esetén, úgyszintén egy szoba és konyha meg mellékhelyiségek esetén, a lakbér Vs részére. Ha a szoba bútorozott, a tanítónak a törvényes lakbér felére van igénye. Ha a tanító teljes lakbért kap, vagy pedig csonkalakást és lakbérkülön- bözetet, akkor kertpótlék nem jár neki. Következőleg ha valahol kertpótlék fejében valami egyéb javadalmazás van a tanítónak megállapítva, pl. fa vagy fűtés stb., ezen járandóság értéke a lakbérből, illetve a lakbérkülönbözetből levonandó, hacsak az ily javadalmi tétel már mint értékegység nincsen beszámítva a tanító helyi javadalmazásába s ezzel államsegélyének alapjába. 7. Az egyházmegyei hatóságnak a Rendszabályok 1. §-a alapján az iskolaszékkel szemben rendelkezési, illetve utasítási joga lévén, ha az egyházmegyei hatóság valamely szükségleti címet elrendel, azt az iskolaszékek a költségvetésbe felvenni kötelesek. Ilyenek az igazgatói tiszteletdíj, az iskolalátogatási (vizsgái) napidíj, a hadipótlék. 8. A tanítói gyűlések napi- és fuvardíja címén esetenkint 4 pengő napidíj és a tényleg felmerülő vasúti, illetve fuvarköltség vehető és veendő fel a költségvetésbe. 9. A díjlevélben szereplő készpénzjárandóságokra és különféle váltságokra a tanítónak csak abban az esetben van igényjogosultsága, tehát az ily szükségleti címek csak abban az esetben állíthatók be a költségvetésbe, ha a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter úr azokat a tanító helyi javadalmát újraszabályozó rendeletében kifejezetten valorizálta, vagyis ha valamely készpénzjárandóságnak aranykoronában, valamely váltságnak értékegységben vagy természetben vagy mai értékben való szolgáltatására kötelezte az iskolafenntartót. A tanító helyi javadalmába s ezzel államsegélyének alapjába beszámított valorizált készpénzjárandóság (aranykorona) szorzószánia papirkoronára 17.000, pengőre T36; egyéb valorizált, de az államsegély alapjába be nem számítható (pl. stólajellegű jövödelmek) járan- ságoké pedig 14.500, illetve M6. 10. A tanítók által haszonélvezett ingatlanok jövödelme a javadalmi jegyzőkönyv felvételekor az 1907 évi XXVII. t.-c. 8. §-ának rendelkezése szerint az összes adók levonásával állapíttatván meg: a haszon- élvezett ingatlanok összes közterheit, tehát az illetékegyenértéket, az esetleges viz- szabályozási adót stb. is, a haszonélvező tanító köteles viselni; következőleg ezen közterhek valamelyike az iskolai költség- vetésbe csak akkor állítható be, ha tételesen bizonyítva van, hogy azt az iskolafenntartó tartozik viselni. A tanítói természetbeni lakás utáni adó ellenben az iskolafenntartót terheli, mert a lakás tehermentesen jár a tanítónak. 11. Minden tanító személyi járandóságait külön kell felsorolni a költségvetésben és a különböző címeken való járandóságok mindegyikét külön tételben kell feltüntetni. Különböző című dologi szükségletek szintén nem foglalhatók, össze egy tételbe. A havi vagy negyedévi részletekben kifizetésre kerülő szükségletek egy egész évi összeggel szerepeljenek a költségvetésben; ha e szabálytól valami okból el kell térni, pl. hátralék vagy állásüresedés esetében, akkor kifejezetten jelezni kell az időtartamot, amelyre az illető szükségleti tétel előirányozva van. Törekedni kell egyébként arra, hogy a szükségletek az esedékesség idején mindig fedeztessenek s hátralékok ne keletkezzenek, hogy így a költségvetés mindig az évi szükséglet teljes és tiszta képet tüntesse fel.
