A Győri Püspökség Körlevelei, 1926
Tartalomjegyzék
42 rendelkezésig készítendő s az esperes által számvizsgálatkor, miután a benne felsorolt értékek meglétéről meggyőződött, ennek jeléül aláírandó. A kimutatásba átvitt értékeket az 1927. évi számadásban már nem kell a tőkék közé felvenni. A devalvált értékek azonban gondosan őrzendők s ha sorsuk véglegesen eldől, avagy ha egészben vagy részben valorizáitatnak, hovafordításukról külön fogok intézkedni. Ez értékek közé számítandók: a koronajáradékok, hadikölcsönök, földtehermentesítési kötvények, magánadósságok, osztrák államadóssági címletek és a 12.500 koronán aluli takarékbetétek. (Példa: Kimutatás az n-i templompénztár devalvált értékeiről. I. A templom devalvált értékei: koronajáradék 3000 K n. é. hadikölcsön 5000 K n. é. magánadósság 500 K stb. II. Az alapítványok devalvált értékei: koronajáradék 4000 K n. é. stb.) Minden jogalanynak, melynek önálló számadása van, külön csoportosítandók a devalvált értékei (pl. filiális, építési alap stb.). 8. A templomoknak koronaértékben megállapított járandóságai (munkaváltság, padváltság stb.) valorizálandók, legkésőbb 1927. január 1-től kezdődőleg. A valorizálás kulcsa a következő pontban van jelezve. 9. A templompénztárból járó s a Can. Vis. vagy egyéb okirat által megállapított fix összegű járandóságokat 1927. január 1-től kezdődő hatállyal ezennel valóii- zálom. Ilyenek: a misebor, ostyasütés, ruhamosás, a templomatya, a sekrestyés járandósága, a bucsujárandóság stb. A valorizálás alapjául általában az 1914. évi számadásban e címeken elszámolt összegek veendők. A valorizálás kulcsa: 1 aranykorona egyenlő 116 pengővel, 1 pengő pedig egyenlő 12.500 papirkoronával. Ha az átszámítás végösszege fillérekkel jár, a végösszeg kikerekítendő lefelé vagy felfelé a szokásos módon, úgy, hogy a végösszegben az egyesek helyén 0 álljon. Nem valorizálom azonban, hanem ezennel megszüntetem a számadások elkészítése címén néhány helyen gyakorlatba jött kiadási tételt, kivéve azon esetet, ha a vagyonkezelő a tiszteletdijra kifejezetten hatósági engedélyt nyert. A számadások elkészítése ugyanis a javadalommal együttjáró kötelezettség. Hasonlóképen nem valorizálom a vendégszónok kiadási tételt, mert az a meghívót terheli; e rendelkezés azonban nem érinti a bucsujáró helyeken a bucsuszónokok tiszteletdiját, ha ez eddig is jogos alapon a templompénztárt terhelte. Egyöntetűség okából ezen rendeletemmel a közelmúlt években külön felterjesztésre búza- vagy egyéb alapon engedélyezett valorizációkat hatályon kívül helyezem, ugyancsak 1927. január 1-től kezdődőleg. Az e pont alá tartozó kiadási címek összegének felemeléséhez mindig előzetes engedély szükséges, mert a felemelés okiraton alapuló jogviszony megváltoztatásával és a templompénztár állandó jellegű megterhelésével jár. B) Az alapítványi számadásokat illetőleg. 10. A misealapítványok közül azok, amelyeknek tőkéje ingatlanba van fektetve s így nem devalválódott, továbbra is változatlanul fenntartandók. Jövedelmük a Vagyonkezelési Szabályzat 32. §-ának 4. bekezdésében adott kulcs szerint osztandó fel a részesedők között. (Csendes misénél a miséző kap 5/e részt, a templom '/6 részt, énekes misénél a miséző 10/i6, a templom és kántor egyenként 2,/7i6 és az egyházfi '/íe részt, koporsós misénél a miséző 12/20, a templom 3/20, a kántor Y20, az egyházfi ‘/20 részt.) Ha azonban valamely ilyen misealapítvány kifejezetten és bizonyíthatóan a javadalom feljavítására tétetett, akkor a részesedők a manuális misék utáni mindenkori jutalékot
