A Győri Püspökség Körlevelei, 1926

Tartalomjegyzék

26 a római hívek s a Szentatya imáihoz az összes hívek csatlakozzanak az egész világon. Minthogy azonban mexikói testvéreink szenvedései még egyre növekednek, növe­kednie kell az értük ontott imádságnak is. Ezért a Szentséges Atya meghagyásá­ból felkérem Excellenciádat, hasson oda, hogy az ország püspöki kara a legna­gyobb buzgalommal hívja fel a híveket, hogy csatlakozzanak imáikkal a Szent­atya imáihoz. Őszentsége kívánsága, hogy augusztus l-ét, Szent Péter láncainak emléknapját szenteljék ennek az imád­ságnak. Ez a nap kétségtelenül eszünkbe is juttatja az első keresztényüldözést s a hívek közös imáit, melyeket az Ur oly csodásán hallgatott meg. Hozzájárul ama körülmény, hogy aznap kezdődik a por- ciunkulai nagy bűnbocsánat napja, me­lyet ezidén a 700 éves Szent Ferenc-jubi- leum különösen is nevezetessé tesz. Mind­ezen körülmények csak növelni fogják a hívek buzgó könyörgését s kiesdik Isten­től az üldözés megszüntetését s a vét­kesek megtérését. A Szentatya végül el­rendelte, hogy ez a szándék is hozzá- csatoltassék amaz imaszándékokhoz, ame­lyekhez a bulla értelmében a szentévi búcsú kiterjesztése az egész világon kötve van. Felhasználom az alkalmat stb. Gasparri Péter bíboros." * A budapesti apostoli nuntius ur őexcel­lenciája közölvén velem Szentséges Atyánk óháját, ezennel mélységes részvéttel elren­delem, hogy augusztus hó 1-én, Szent Péter láncainak emléknapján egyházme­gyém minden templomában közösen imád­kozzanak üldözést szenvedő mexikói test­véreinkért. A tdő lelkész urak a szent­mise előtt olvassák fel a bíboros állam­titkár ur őeminenciája körlevelét és buz­dítsák a hiveket, hogy Szentséges Atyánk­nak abban jelzett szándékára ajánlják fel a szentmisét, a szentmise végén pedig a kitett Oltáriszentség előtt mondják el közösen ugyanazon szándékra Jézus Szentséges Szivének litániáját a felajánló imádsággal és utána imádkozzanak el 5 Miatyánkot és Üdvözlégy Máriát. Miután a lelkészi jövedelmek a pár- bértermészetü szolgáltatások rendezése és a készpénzjárandóságok valorizálása követ­keztében nagyrészt állandósultak, a nyug­díjjárulékok igazságos megállapítása cél­jából szükségessé vált a jövedelmek újabb összeírása. Ennélfogva, a kerületi gyűlé­sekből kifolyólag elém terjesztett kérel­meknek megfelelően is, elrendelem, hogy minden nyugdíjintézeti tag tényleges jöve­delmeiről pontos bevallást tartozik készí­teni és azt legkésőbb folyó évi szeptem­ber hó 1-ig a kerületi esperes úrhoz juttatni. A jövedelmi tételek felsorolása az 1896. évi javadalmi összeírásban levő sorrendben történik. Mindenegyes tételnél a tényleges jövedelmet kell bevallani, ingatlanok házi kezelése esetén a helyben elérhető^bérjövedelmet. A jövedelmi vallo­másokat a kerületi hármas bizottságok az őszi tanácskozás előtt bírálják felül és a tanácskozáson közöljék a tagokkal az egyes tételeknél esetleg eszközölt változ­tatásokat. Az érdekeltek a kerületi bizott­ság megállapítása ellen észrevételeiket november hó 1-ig nyújtsák be a kerületi esperes urnái. A vallomások november hó első hetében a központi bizottsághoz küldendők, amely a felülbírált bevallások alapján pengőben, illetve az apostoli admi­nisztráció területén működő tagokra nézve Schillingben fogja a járulékot megállapítani. A Szent István Társulat kiadásában meg­jelent s ugyanott megszerezhető a kath. népiskolák közigazgatását tartalmazó Rend­szabályok uj kiadása. Az uj kiadás lénye­1831. sz. Jövedelmi vallomás a nyugdij- intézeti járulékok megálla­pítása céljából. 743. isk. sz. A • népiskolai uj rend- ' szabályok.

Next

/
Thumbnails
Contents