A Győri Püspökség Körlevelei, 1924
Tartalomjegyzék
17 III. 184. isk. sz. Tanítói készpénz- járandóságok valorizálása. Tanítóim részéről több helyen felmerült az a kívánság, hogy békebeli készpénz- fizetésüket az iskolafenntartó valorizálva szolgáltassa ki, jóllehet az 1924. évi 73.000. számú kultuszminiszteri rendelet értelmében (1. Hiv. Közlöny 1924. évi 16. sz.) a helyi készpénzjárandóságok az államsegély megállapításánál nem vétetnek figyelembe s ennélfogva az államsegélyes tanítók a valorizálás hiánya miatt jövedelemcsorbulást nem szenvednek. Kívánságuk támogatására hivatkoznak a 177.000/1924. B. M. számú, valamint a 99.000/1924. V. és K. M. számú rendeletekre. A valorizálás ügyében tehát kérdést intéztem a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, aki 2450/1925. sz. alatt azt válaszolta, hogy a helyi készpénzjárandóságok valorizálása nem kötelező s eziránt kötelezőleg rendelkezni ezidőszerint nincs is szándékában, de ahol az iskolafenntartó egyházközség vagyoni és adózási viszonyai megengedik, részbeni valorizálása kívánatos. Mivel a helyi készpénzjárandóságok valorizálása az államsegély csökkentésével jár, amint az egyes esetekben már meg is történt s a tanítók a felvett államsegélyek visszatérítésére köteleztettek, a tanítói készpénzjáradóságok valorizálása ügyében, ideértve a váltságösszegeket is, ameny- nyiben a vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanítói járandóságok felülvizsgálatánál és az államsegély újabb megállapításánál egyes esetekben nem rendelkezett, ese- tenkint az iskolafenntartó vagyoni viszonyainak mérlegelésével kívánok határozni. A valorizálásra vonatkozó kívánság tehát az iskolai költségvetés beterjesztésekor külön megokolandó. A békebeii 20 koronában megállapított kertpótlék azonban 1925. évi január 1-től kezdődőleg 50X erejéig mindenütt valorizálandó. Kertpótlékra azok á tanítók bírnak igénnyel, akiknek van természetbeni lakásuk, de kertjük nincsen. Itt megjegyzem, hogy a m. kir. minisztériumnak 1924. évi 5600. M. E. számú rendelete szerint „az olyan alkalmazottak, akik szükséglakásban, vagyis olyan lakásban laknak, melynek nincsenek mellékhelyiségei (pl. konyha, kamra stb.), nem tekinthetők természetbeni lakást élvező alkalmazottaknak, az ilyen alkalmazottaknak tehát igényük van az állásukra nézve megállapított lakáspénzre, az általuk lakott szükséglakásért azonban a felettes hatóságuk által megállapított ösz- szegü lakbért kötelesek fizetni". Olyan alkalmazottak azok a tanítók is, akik iskolafenntartójuktól csak egyszobás lakást élveznek mellékhelyiségek nélkül. Szükséglakás esetén tehát nem a lakás, hanem a „fizetés és lakbérosztálynak megfelelő lakbér" veendő fel a dijlevélbe. Múlt évi VI. számú körlevelemben ismertettem a missziós egyesületeket és felhívtam ntdő papjaimat ezen egyesületek felkarolására. Tekintettel az ügy óriási fontosságára újból buzdítom ntdő papjaimat, hogy lehetőleg kivétel nélkül lépjenek be a Papok missziós egyesületébe, 1576. sz. Missziós egyesületek
