A Győri Püspökség Körlevelei, 1924
Tartalomjegyzék
43 vallásnak és a Jézus Krisztus drága vérével megváltott lelkeknek igen nagy hasznára és előnyére válik, azért minden javak szerzőjét és adóját, a jó Istent kérve, hogy eme tervünknek kedvezni, az emberek szivét bűnbánatra és ezen ritka kegyelem kiaknázására indítani és hajlítani kegyeskedjék, elődeinknek, a római pápáknak példáját követve, tisztelendő testvéreinknek, a római szentegyház bibornokainak beleegyezésével ebben a szent városban 1924. karácsonyának első vecsernyéjétől kezdve 1925. karácsonyának első vecser- nyéjéig bezárólag — a mindenható Isten, Szent Péter és Pál apostolok nevében és saját hatalmunknál fogva, az Isten dicsőségére, a lelkek javára, a katholikus Egyház gyarapítására általános és nagy jubileumot rendelünk és hirdetünk jelen levelünkkel s a jubileumot elrendeltnek és kihirdetettnek jelentjük ki. Ennek a szent évnek folyamán az ösz- szes, mindkét nemű híveknek, akik Istennel megengesztelődvén és az Oltáriszent- séget magukhoz vevén, Szent Péter és Szent Pál, Szent Jánosnak lateráni és Szűz Mária római nagy (S. Maria Maior de Űrbe) bazilikáját legalább egyszer napjában áhítatosan meglátogatják és szándékunkra imádkoznak — még pedig egyfolytában vagy megszakítással legalább húsz napon át, ha római polgárokról vagy állandó római lakosokról van szó s legalább tiz napon át, ha idegenből jövő zarándokokról van szó, — a nap lehet rendes csillagászati, vagy egyházi nap, amely az első vecsernyétől a következő nap esti szürkületéig számítódik — azoknak bűneik teljes elengedését, törlését és bocsánatát Isten nevében kegyesen engedélyezzük és megadjuk. Hogy pedig általánosságban mi a római pápa szándéka, azt Kedves Fiam, bizonyára jól tudjátok: de a nagy jubileum alkalmából különös szándékunk is van, amelynek megvalósulását nektek Velünk együtt kell kérnetek. A békét értjük, nem annyira a papírra, mint inkább a szívekbe írt békét a népek között, amely ha ma talán nem is hiányzik annyira, mint azelőtt, mégis távolabb van, mint Mi és az emberiség elvárná. Ha ezt a nagy jót kéritek ti — a városnak lakói és a jövevények — a bűnöktől megtisztulva és a szeretet lángjára gyűlt lélekkel az Apostolok sírjánál, teljes joggal remélhetjük, hogy a béke fejedelme, Krisztus, aki a galileai tenger hullámait egykor akaratával elcsendesítette, végre- valahára megkönyöriil övéin s a viharokat, amelyek Európát oly régóta tépik, parancsával megállítja és lecsendesíti. Szándékunk továbbá, hogy akik Rómában laknak vagy ide a jubileum alkalmából zarándokolnak, az Isten irgalmába két dolgot ajánljanak buzgó könyörgéssel, amelyek Minket súlyos gondokkal és aggodalmakkal gyötörnek és a vallásnak kiválóan fontos ügyei: t. i. hogy az ősz- szer nemkatholikusok Krisztus igaz Egyházába visszatérjenek és Palesztina ügyei végre oly rendezést nyerjenek, amint azt a katholikus egyház szent jogai követelik. Amit fentebb a jubileumi teljes búcsú elnyerésének előfeltételeként elrendeltünk: azt azok számára, akik betegség vagy más fontos ok miatt akár itt Rómában, akár az utazás alatt akadályozva vannak vagy közben meghalnak s az előirt számú templom látogatását vagy be nem végezték vagy meg sem kezdték, úgy mérsékeljük, hogy a szent gyónás és áldozás után a jubileumi búcsúban és bűnbocsánatban úgy részesüljenek, mintha az említett négy templomot tényleg meglátogatták volna. Nincs egyéb hátra, Kedves Fiaim, mint hogy titeket mind szeretettel Rómába hívjunk, hogy az isteni irgalom oly nagy kegyelmeit élvezzétek, amelyeket az Anyaszentegyház kínál. Szégyenletes volna, ha restek vagy közömbösek maradnátok ily felhívással szemben, mikor manapság oly kapzsi vággyal fut
