A Győri Püspökség Körlevelei, 1923
Tartalomjegyzék
10 Minthogy ily módon a tervezet nem ellenkezik az alapszabályok tételes intézkedéseivel, a bizottság joga és illetékessége kétséget nem szenved, a rendkívüli viszonyok pedig az állandóbb alapra áttérést egyenesen parancsoló szükséggé teszik. A kivetés módozatait illetőleg a bizottság beható tanácskozások után legcélszerűbbnek találta azt, hogy ő maga kiveti az egy-egy esperesi kerületre eső búzamennyiséget és ezt a kerületi hármas bizottság elosztja a keiülethez tartozó java- dalmasok között, és egyben biztosítja mind a kerületeknek, mind az egyes ja- vadalmasoknak a jogot-a sérelmesnek vélt kivetés elleni felszólalásra. A kerületre eső búzamennyiségnek az- egyes javadal- masokra való elosztását azért kell a kerületi bizottságra bíznunk, mert mint az alábbiakból kitűnik, az elosztásnál figyelembe kívánjuk venni a jövedelmi tételek értékében a megváltozott viszonyok miatt beállott eltolódásokat, melyeket a központi bizottság nem ismerhet úgy, mint a kerületi bizottság. A központi bizottság tudatában van annak, hogy a kerületi bizottságokra ez nehéz feladatot ró, de bizik abban, hogy feladatukat nyugalmazott paptársaink érdekében szívesen és lelkiismeretesen fogják elvégezni. Ezek után a bizottság a részletkérdésekre vonatkozólag a következőket határozta: 1. A központi bizottság az egyes kerületekre eső nyugdijjárulék kivetésénél alapul veszi a kerület által a háború előtt és az 1921. évi jövedelmi vallomások alapján 1922-ben fizetett nyugdijjárulékot, illetve az ezeknek megfelelő buzameny- nyiséget, a búzát az akkori 20, illetve 1500 koronás áron számítva. A két meny- nyiség középarányosa lesz a kerület által beszolgáltatandó nyugdijjárulék. E két időpontot azért kellett alapul vennünk, mert az ezekben készült jövedelmi vallomások legjobban megközelítették a tényleges állapotot, mig a háborús években készült jövedelmi vallomások az ármaximálások és bérmegkötések miatt a tényleges állapottól lényegesen eltértek. 2. A kerületi bizottságnak a kivetett búzamennyiség elosztásánál figyelembe kell vennie az egy-egy javadalmas által a háború előtt (1. a számadást) és 1922. évben fizetett nyugdijjárulékot, illetve az ezeknek megfelelő búzamennyiséget, azonkívül tekintetbe kell vennie a javadalom értékében időközben beállott lényegesebb eltolódásokat (pl. a nagyobb részében készpénzre alapított plébániáknál a pénz értékének csökkenését; a haszonbérek tetemes emelkedését), a javadalmasra eső terheket (pl. káplántartást) és mindezek figyelembevételével megállapítania az egy- egy javadalmasra eső búzamennyiséget. 3. Ha a központi bizottság kivetése az egész kerületre sérelmes, a felszólalással együtt a kerülethez tartozó összes javadalmak pontos jövedelmi bevallásai beküldendők a központi bizottsághoz annak elbírálása végett, hogy a kivetett járulék meghaladja-e az alapszabályokban előirt %-ot. Ha valamelyik javadalmasra a kerületi bizottság kivetése sérelmes, azaz, ha a rá kivetett búzamennyiség jövedelmének 3°/0-át meghaladja, a kerületi bizottság kivetésének kézhezvételétől számított 15 napon belül jövedelmi vallomásának csatolásával felszólalhat. A kerületi bizottság a felszólamlási határidő eltelte után nyomban jelentést tesz a központi bizottságnak az egyes javadalmasokra kivetett mennyiségről és beküldi az esetleges felszólamlásokat. Minthogy nyugdíjintézetünk a folyó első félévben kötelezettségének csak úgy tud megfelelni, ha a jelen kivetés folytán várható bevételeihez hozzájut, a bizottság elrendeli, hogy a folyó félévre kivetett járulékot a kerületek, illetve javadalmasok esetleges felszólalásukra való tekintet nélkül köte
