A Győri Püspökség Körlevelei, 1922

Tartalomjegyzék

fogják számítani, de a természetbeni járan­dóságokat az időszerinti árnak megfelelő értékben. Az 1000 koronás határ figyel­men kívül marad. 5. A községi elöljárósághoz (városi v tanácshoz) beterjesztendő minden egyes tanítói állásnak legutóbbi javadalmi jegy­zőkönyve annak megjelölésével, hogy névszerint melyik tanító élvezi a jegyző­könyvben feltüntetett javadalmat, beter- jesztendők továbbá a rendelet 6 §-ában megjelölt költségvetések, leltárak s végül az iskolaszéki elnök nyilatkozata. Ahol csak iskolai, vagy csak hitközségi költ­ségvetés készül, megemlítendő, hogy kü­lön hitközségi, vagy külön iskolai költ­ségvetés nem készül. Ahol pedig sem iskolai, sem hitközségi költségvetés nem készül, mert az iskolai költségek a köz­ségi költségvetésbe vannak beillesztve, ott megjegyzendő, hogy az iskolai költ­ségek a községi költségvetésben foglalnak helyet s ezen esetben a 6. §r\ B) pontja alkalmazandó. Amennyiben azonban a hívek természetben is (szolgálmányok, párgabona stb.) hozzájárulnak a tanítói fizetéshez s ezen hozzájárulás a községi költségvetésben nem foglal helyet, a hoz­zájárulás mennyisége és minősége és annak időszerinti értéke kimutatandó és megnevezendő, hogy ezen hozzájárulás értéke a hívek adójának hány %-át teszi ki. 6. Szerzetes iskoláknál különbség teendő aszerint, amint a hitközség, vagy alapít­ván tartja fenn az iskolát, habár hitköz­ségi segéllyel. Első esetben ugyanaz az eljárás, mint egyéb iskoláknál. Második esetben a kimutatások az egyházi ható­sághoz küldendők. 7. Az 5. pont alatt említett iratokat folyó szeptember hó 30-ig kell a községi elöljárósághoz (városi tanácshoz) beter­jeszteni. A határidő elmulasztása az állam­segély eltvesztésével járhat s ezen eset­ben az iskolafentartónak kellene a tanító összes járandóságait kiszolgáltatni. Az iskolaszéki elnök urak tehát haladék nél­kül intézkedjenek, hogy a beterjesztendő iratok szeptember 30-ig a községi elöljá­rósághoz (városi tanácshoz) jussanak. Az évzáró jelentések még két espe- resi kerületből nem érkeztek be. Az ed­dig beérkezett jelentésekből megelége­déssel értesültem, hogy tanítóim általában törekedtek megfelelő, sőt helyenkint kiváló eredményt elérni. Ugyanezt megállapítha­tom a hitoktatásban fáradozó papjaimról is. A szorosan vett iskolai tanítási mun­kánál azonban kedvezőtlenebb képet mu­tat a nevelés segítő eszközeinek felhasz­nálása. Ebben első hely illeti meg a tanító jó példáját, különösen vallási köte­lességeinek teljesítésében. Ezzel szemben számos panasz érkezik, hogy egyes tanítók és tanítónők nemcsak szünidőben nem jelennek meg a templomban még vasárnap sem, hanem a szorgalmi időben is sok­szor hiányoznak s tanulóikat nem kisérik a templomba. A tanító jó példaaddsa hozzátartozik nevelői kötelességeinek teljesítéséhez, azért feleslegesnek tartom nevelői kötelességeik tudatában levő taní­tóimat figyelmeztetni, hogy vallási köte­lességeik teljesítésében, szorgalmi időben és szorgalmi időn kívül, jó példával járjanak tanítványaik előtt. A plébános urakat pedig e helyen is felhívom, hogy tanítóik kötelességmulasztását el ne nézzék s ha a jóakaró figyelmeztetés után továbbra is hanyagságot tapasztalnának, lelkiisme­reti kötelességüknek tartsák, arról az egyházmegyei hatóságnak jelentést tenni. Múlt évi VI. számú körlevelemben elren­deltem, hogy a Rendszabályok értelmében minden tanító küldje be tantervét és óra­rendjét jóváhagyás végett az egyházmegyei hatósághoz. Ezen rendeletemnek a legtöbb 1096. isk. sz. Évzáró jelenté­sek. • 1097. isk. sz. Tantervek beküldése.

Next

/
Thumbnails
Contents