A Győri Püspökség Körlevelei, 1922

Tartalomjegyzék

/ hivandók össze. Itt az igazgatónak és tanártestületnek az a feladata, hogy a szülői értekezleteket oly módon szervezze és vezesse a gyakorló-iskolai tanító be­vonásával, hogy a tanítójelöltek (két utolsó évfolyam növendékei), akiknek jelenlétét kötelezővé teszem, a szülői értekezletekre nézve jövőben értékesíthető hasznos ta­pasztalatokat szerezhessenek. A szülői értekezleteken tárgyalandó kérdések közül kiemelendőnek tartom a tanulók jellemének fejlesztésére, vallásos­ságának és hazafiasságának emelésére, testi- és lelki tisztaságának és épségének biztosítására, betegségek ellen való küzde­lemre, a rendes iskolába járásra, a tanulók iskolánkivüli foglalkoztatására, munkássá­gára, magatartásának ellenőrzésére, társa­dalmi nevelésére vonatkozó kérdéseket s mindezekben a szülői ház szerepének kiemelésére, a szülői háznak általános közreműködésére vonatkozó kérdéseket. Természetesen a szülői értekezletekről minden politikai és felekezeti kérdés ki­kapcsolandó. A szülői értekezletek összehívása egy­részt a helybeli sajtó utján, másrészt a tanulóifjúság utján történhetik. Meg vagyok arról győződve, hogy a gondosan előkészített és vezetett szülői értekezleteknek idővel meg lesz a kellő eredményük és az iskola mihamarabb értékes segítőtársat nyer a szülői ház utján a társadalomban, mely ez össze­jövetelek hatása alatt bizonyára nagyobb figyelmet fog fordítani az iskola nevelő hatását lerontó körülmények ellensúlyo­zására. A szülői értekezletekről, valamint azok észlelhető hatásáról minden tanév végén rövid összefoglaló jelentést kivánjon be s azokat iskolafajonként elkülönítetten terjessze fel, kiemelve azokat a jelentő­sebb mozzanatokat, vagy eredményeket, amelyek figyelembevételével e rendele­21 tem esetleges kiegészítése iránt intézkedés volna teendő. A most előadottak a kisgyermek neve­lés és gyermekvédelem fogalomkörében a bármily jellegű kisdedóvó-intézetekben megtartandó szülői értekezletekre nézve irányadókul szolgálnak. Ily irányú intézkedések megtételére egyidejűleg az egyházfőhatóságokat is felkértem. Budapest 1922. évi március hó 6-án. Vass.' Fenti rendeletet miheztartás végett közlöm. A rendelet végrehajtásáról és a szerzett tapasztalatokról az évzáró jelen­tésekben említés teendő. Az 1919. évi körlevelek 26. lapján a tanítókhoz is érvényes lakbértáblázatot közöltem. Azóta azonban az engedélye­zett lakbéremelésekkel és 201/0-os kincs­tári lakbérrészesedésekkel kapcsolatban a köztisztviselők lakbérpótlékban is része­sülnek, mely az 1921. évi 3800. M. E. számú rendelet értelmében a nem Buda­pesten állomásozó tisztviselőknél, akik, mint a tanítók is, állami rendszerű fizetési osztályokba tartoznak, az eredeti lakás­pénznek ll5°/o-ára rúg. A fentemlített lakbértáblázatban közölt lakbérekhez tehát a lakbérösszeg l l5°/0-a hozzásszámítandó. A 115#/o-ban benne foglaltatik a 3530/1920. M. E. számú rendelettel engedélyezett 35#/o-os és a 2300/1921. M. E. számú rendelettel engedélyezett 60'/o-os lakbér- emelés, továbbá az 1921. évi 23. t.-cikk 17. §-ában elrendelt 20°/0-os kincstári lakbérrészesedés, 315. isk. sz. Tanítók lakbére. i Midőn a in. kir. minisztérium 2200/1922. M. E. számú, az 1922. évben összeülő nemzetgyűlés tagjainak választásáról szóló rendeletének némely, az iskolát érintő szabályait tudomás és miheztartás végeit az alábbiakban közlöm, félreértések és netaláni panaszok megelőzése érdekében 317. isk. sz. Képviselő­választás.

Next

/
Thumbnails
Contents