A Győri Püspökség Körlevelei, 1922
Tartalomjegyzék
özönében kente fel felséges hitvesével, Zita királynéval együtt az ország első főpapja, a bibornok hercegprímás, az esztergomi érsek, s tette fejére a nádorhelyettessel a nemzet nevében szent István koronáját, a magyar nemzeti egységnek, a keresztény magyar királysággal egyidős, jogadó és jogbiztosító szimbólumát, amely élte utolsó lehelletéig fájdalmas tövis- koszorúként övezte fejét. Annyi bizonyos, hogy őreá is alkalmazható a próféta szava, amely a fájdalmak férfiáról beszél, akin a mi békességünkért volt a fenyíték. (Izai. 53. fej. 4. és 5. vers.) Tihanynak bérctetőjén, a Balaton felett, előre látta, előre érezte jövendő Kálváriáját, amelynek szenvedéseire öntudatos, erős lélekkel és hivő keresztény megadással vállalkozott azon biztos reményben, hogy akik Krisztussal szenvednek, vele együtt meg is dicsőittetnek. Nagy vigasztalásunkra szolgál az a hivő reménységünk, hogy elnyeri a földi korona helyett az élet koronáját, amelyet Isten az Öt szeretőknek Ígért az égben és hogy az igazságot a földön is ki fogja neki szolgáltatni a történelem itélőszéke és nemzete. Adjon az igazságos Isten örök nyugodalmat neki, aki utolsó perceiben elmondhatta volna VII. szent Gergely pápával: „Szerettem az igazságot, gyűlöltem a gonoszságot, ezért halok meg számkivetésben.“ A vigasztalás Istene nyújtson vigasztalást Zita királyné Ő császári és királyi felségének, felséges, illetve fenséges kis árváinak és gyászba borult nemzetének Tovább nem folytatom, megfagyasztja a szót ajkaimon a fájdalom. Ehelyett a nemzeti gyászban való részvétel megnyilatkozásául mélyen megindult szívvel elrendelem a következőket: 1. Folyó hó 8-áig bezárólag mindennap déli harangszó után az összes templomokban meghuzandók a harangok. 2. Folyó hó 8-án (szombaton) minden plébánia-templomban ünnepélyes ravatalos gyászmise mondandó, amelyre meghívandók a hívek, a hatóságok és hivatalok. Ezen a napon a főhatóságom alá tartozó összes tanintézetekben szüneteljen az oktatás és a tanuló ifjúság a gyászistentiszteleten testületileg vegyen részt. 3. Minden egyházmegyei pap egy szentmisét ajánljon fel boldogult koronás apostoli királyunkért és legfőbb kegyurunkért. 4. A plébániai szentmisék után egy hónapon keresztül a hívekkel együtt egy Miatyánk és Üdvözlégy mondandó nagy halottunk lelkiüdveért, 5. Feltámadás ünnepéig maradjanak kitűzve a gyászlobogók az egyházi épületeken. 6. Egyházmegyém politikailag elszakított plébániáiban a harangozásra, az ünnepélyes gyászmisére, a hívek, hatóságok és hivatalok meghívására nemkülönben a gyászlobogók kitűzésére vonatkozólag az illetékes kormányhatóságok álláspontjára tekintettel kell lenni. Győr, 1922 április hó 3. Antal s. k., püspök. r\wAr«<nrhá*mixrv«>i «lan kftnvvaaithia. — 3182/1022.
