A Győri Püspökség Körlevelei, 1921
Tartalomjegyzék
32 behajtott bírságok, pénzbüntetések és rendbírságok teljes egészükben az iskolába járó szegény gyermekek segélyezésére fordítandók, még pedig a bírságok, pénz- büntetések azon község szegény tanulói javára, amely községből azok behajtattak. A befolyt összegek felhasználásáról kötelesek az elsőfokú iskolai hatóságok minden tanítási év végén szabályszerű számadásban a közigazgatási bizottságnak elszámolni. A segélyezés szükségét és mértékét a rendelkezésre álló anyagi eszközökhöz képest az elsőfokú iskolai hatóság a tanítóval, illetőleg a tanítói testülettel egyet- értőleg állapítja meg, de a segélyezés csakis természetben (tankönyvek és taneszközök, ruházat, cipő, beteg gyermekeknek gyógyszer, stb.) történhetik. 15. §. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és életbeléptével az 1868. évi XXXVIII. t.-c. ezzel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik. Ezt a törvényt a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a belügyi és igazságügyi miniszterekkel együtt hajtja végre, akik egyúttal felhatalmaztatnak arra, hogy e törvény alapján a részletes eljárást — az iskoláztatás rendes menetét gátló egyéb körülmények elhárítása tekintetében is — mindenféle jellegű iskolára nézve egyöntetűen rendeletileg szabályozzák. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Gödöllőn, ezerkilencszázhuszon- egyedik évi julius hó huszonötödik napján. — Horthy Miklós s. k., Magyar- ország kormányzója. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. 1. A fenti törvénycikk 1. §-ában említett istentiszteletre vonatkozólag a vasár- és ünnepnap délelőtti istentiszteletet jelölöm meg, mint olyant, mely az iskoláztatás kötelezettsége alá esik. Egyéb istentiszteletek látogatása, milyenek pl. a hétköznapi istentiszteletek, körmenetek, vasár- és ünnepnap délutáni litániák stb. melyeken a tanulók általában, vagy helyi szokások szerint megjelentek, ezután is kötelező, de ezeknek igazolatlan elmulasztása nem igazolatlan iskolai mulasztásként, hanem fegyelmi kihágásként kezelendő. Az ismétlőiskolások a hétköznapi istentiszteleten csak akkor kötelesek megjelenni, ha az istentisztelet közvetlenül megelőzi, vagy közvetlenül követi az ismétlőiskolai tanítást. A szent gyónásnak és áldozásnak igazolatlan elmulasztása nem igazolatlan iskolai mulasztásnak számít, hanem az ilyen gyermektől, valamint attól is, aki az istentiszteletet állandóan igazolatlanul elmulasztja, meg kell tagadni a hittanból az osztályozást, aminek következtében felsőbb osztályba nem léphet. Magántanulók illetékes lelkészük bizonyítványával igazolják, hogy vallási kötelmeiknek (misehallgatás, a szentségekhez való járulás) eleget tettek. A tanítóknak nevelői hivatásuknál, de a Rendszabályok 158. §-ának tételes intézkedéseinél fogva is kötelességük, hogy tanítványaikat az istentiszteletre elkísérjék és ott reájuk felügyeljenek. 2. Az iskolaévnek a törvénycikk 3. §-a alapján engedélyezhető megrövidítése végett az iskolaszékeknek a törvényhatósági közigazgatási bizottság utján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez kell fordulniok. A m. kir. t vallás- és közoktatásügyi miniszter 126512/1921. számú VIII. d., rendeletét tájékoztatásul közlöm. A megszállott területekről menekült tanszemélyzet elhelyezésének biztosítása tárgyában akkori hivatali elődömnek 1919, évi november hó 18 án 201255.. szám alatt kiadott rendelete kapcsán (1. 1920. 1070. isk. sz. Tanítói állások betöltése.
