A Győri Püspökség Körlevelei, 1921

Tartalomjegyzék

29

1074. isk. sz. 1921. évi XXX. t.-c. Az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról.

j

1

1

1

i

I

(

1

1

t

*

1

t

1921. évi XXX. törvénycikk az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1921. évi julius hó 28. napján.)

Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. §. Minden gyermek gondviselője (szülő, gyám, gazda) — amennyiben ezen törvény kivételt nem tesz — köteles a gondviselése alatt áíló gyermeket a gyermek hatodik életévének betöltését követő kilenc tanéven át nyilvános iskolai oktatásban, még pedig:

1. hat tanéven át elemi népiskolai,

2. továbbá három tanéven át továbbképző (ismétlő) népiskolai oktatásban ré- szesíttetni.

Az iskoláztatás kötelezettsége magában foglalja a vasár- és ünnepnapi istentisztelet látogatásának kötelezettségét is.

Azokat a nyilvános iskolákat, amelyeknek rendszeres és megszakítás nélküli látogatása esetében az elemi népiskola V. és VI. osztályában és a továbbképző (ismétlő) népiskolában való taníttatás nem kötelező, i vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben sorolja fel.

Hatodik életévét még be nem töltött gyermek az elemi iskolába rendszerint el nem vehető. Az elsőfokú iskolai ha- óság (gondnokság, iskolaszék) azonban íz elemi népiskola első osztályába olyan, negfelelő testi és szellemi fejlettséggel niró gyermek felvételét is megengedheti,

| aki hatodik életévét a tanév első négy I hónapjában tölti be.

2. §. Ha a gyermek az elemi népiskolai oktatásra megállapított hat év alatt a tanítási tervben kitűzött ismereteket nem sajátította el, a tanítói testület (tanító) előterjesztésére az elemi népiskolai oktatás kötelességét az elsőfokú iskolai hatóság (gondnokság, iskolaszék) javaslatára a kir. tanfelügyelő — a továbbképző iskoláztatási kötelesség érintetlenül hagyásával — egy, esetleg két évvel meghosszabbítja.

3. §. Az oktatás időtartama tanévenként tiz «*4jónap. Ez alól azokra az iskolákra nézve, melyek tanulóinak többsége föld- míveléssel foglalkozó szülők gyermekeiből kerül ki, a vallás- és közoktatásügyi miniszter tehet kivételt annyiban, hogy a tiz hónapban megállapított szorgalmi időt az elsőfokú iskolai hatóság (gondnokság, iskolaszék) kérelmére és a törvényhatósági közigazgatási bizottság javaslatára, a helyi viszonyok alapos mérlegelése után legfeljebb két- hónappal megrövidítheti.

Az elemi népiskolai, valamint a továbbképző népiskolai évi munkanapok számát a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletileg állapítja meg, tekintet nélkül az iskolák jellegére.

4. §. Mindenki, akinek gondviselésében iskoláztatási kötelesség alatt álló gyermek van, köteles a gyermeket népiskolába, illetőleg más nyilvános iskolába (1. §. 2-ik bekezdés) beíratni és gondoskodni arról, hogy a gyermek az iskolába rendesen járjon; jogában van azonban a gyér-