A Győri Püspökség Körlevelei, 1921

Tartalomjegyzék

12 0 hogy minden haszonbérbeadó és haszon­bérbevevő tartozik az okirat kiállítása nélkül megkötött bérleti szerződést az évi bér és ill. dijj. 20. tétel 1. jegyzete szerint az illeték alapjául szolgáló mellék­szolgáltatások összegének megjelölésével a haszonbérletbe való belépéstől számított 15 nap alatt az illetékes állampénztárnál bejelenteni. Az ilyen bejelentés alapján az illetéket rendszerint kiszabás utján készpénzben kell megfizetni. A bejelentés elmulasztása esetén az ille­téket háromszoros összegben kell beszedni. 1592. sz. Vagyon­átruházási illeték- törvény főbb rendel­kezései. 1 Gyakorlati jelentőségüknél fogva közlöm a vagyonátruházási illetékekről szóló 1920. évi XXXIV. t.-cikk alábbi rendelkezéseit: Az öröklési és ajándékozási illetékek alól mentesek a hazai tudományos, közoktatási és közjótékonysági célokra rendelt hagyo­mányok, ajándékok és alapítványok (6. §. 5.). Azok, akik az öröklési és ajándékozási illeték alól mentesek, az ezekkel kapcso­latos ingatlan vagyonátruházási illeték alól is mentesek (8. §. 1.). Azok a nyugdíjintézetek vagy nyugdíj­alapok, amelyeknek fentartásához az állam, a törvényhatóság, község vagy valamely törvényesen bevett vagy elismert vallás­felekezet hozzájárul, továbbá ilyen hozzá­járulás nélkül is azók a nyugdíjintézetek vagy nyugdíjalapok, melyeket az ugyan­azon foglalkozású vagy hivatásu egyének az önsegélyezés elvén, a nyerészkedés kizárásával országosan szerveznek, az örökség vagy hagyomány értékéből annak összegére való tekintet nélkül 5% illetéket fizetnek (88. §. 6.). Alapítványok (ide tartoznak a misealapít­ványok is) létesítésénél azon körülmény, hogy az ajándékozásról állítottak-e ki ok­iratot, az illetékkölelezettségre közömbös (89. §.). Az ajándékozási illeték nem rokonok közt, ha az illeték alapja az 1000 K-át meg nem haladja, 10%; ha az illeték alapja 1000 K-nál több, de az 50000 K-át nem haladja meg, 12% (93. §. 5.). A 82. §. 6. pontjában felsorolt nyug­díjintézetek és nyugdíjalapok az ajándékok után, azok összegére való tekintet nélkül, 5% illetéket fizetnek (93. §. 6.). Az egyházi javadalmak illetékegyen- értéket tartoznak fizetni (118. §. 1.). llletékegyenérték fejében évenként fizetni kell 1. ingatlanok után 0'5%-ot, 2. ingó­ságok után 0‘2%-ot (120. §.). Az illetékegyenérték kiszabásának alap­jául földadó alá eső ingatlanoknál a ka­taszteri tiszta jövedelemnek, házosztályadó alá eső ingatlanoknál a házosztályadónak százszoros összege veendő (121. és 27. §.). Mentesek az illetékegyenérték alól : a szentegyházaknak és imaházaknak az isteni tiszteletre szánt ingóságai, valamint az ilyen ingóságoknak beszerzésére, vagy maguknak a szentegyházaknak építésére szánt alapítványok tőkéi; a 88. §. 6. pontjában felsorolt nyugdíjintézetek és nyugdíjalapok ingóságai; az egyházi java­dalmak javadalmasai, ha összes jövedelmük 2400 K-t meg nem halad ; az országos tudományos intézetek, köztanintézetek, az oktatási és jótékonysági célokra rendelt alapítványok, valamint az ily célokra ala­kult intézetek es egyletek, végül az okta­tással és betegápolással foglalkozó szer­zetes-rendek ingóvagyona, amennyiben ezt a vagyont az említett céloktól alapszabá­lyok vagy a rendi szabályok értelmében elvonni nem lehet; az utóbbi alapítványok, intézetek, egyletek és szerzetes-rendek, valamint az országos tudományos intéze­tek és köztanintézetek ingatlanaik után 01 % illetékegyenértéket fizetnek. Az 1920. évi XXXVI. t.-c. alapján vég­rehajtandó földbirtokreform a kegyurasá- got is érinti. Az egyházi érdekek védel­mére szigorú kötelességévé teszem ntdő Papságomnak, hogy a kegyúri birtokok 1593. sz. Kegy- uraság és földbirtok- reform. 3

Next

/
Thumbnails
Contents