A Győri Püspökség Körlevelei, 1919

Tartalomjegyzék

32 1258. isk. sz. Tanítók lakáspén­zénél, szerzetes tanítónők államsegé­lyénél, egyház- megyei pályázat­nál sajtó­hibák ki­igazítása. 1260. isk. sz. Háború­ban /- eltűntek holttá- nyilvání- tása. Folyó évi IV. számú körlevelemben a tanítók lakáspénzénél, a szerzetes tanító­nők államsegély-kérvényénél és az egyház- megyei pályázat II. pályatételénél értelem- zavaró sajtóhiba csúszott be. A helyes szöveget e helyütt leközölve elrendelem, hogy a kiigazítások a IV. kör­levél megfelelő részénél feljegyeztessenek. 1. A tanítók lakáspénzéről szóló táb­lázatos kimutatás fejezetében VII. helyett VI., VIII. helyett VII. teendő s megjegy­zendő, hogy a IV. lakbérosztályba soro­zott község Győregyházmegyében nincsen. 2. A szerzetes tanítónők államsegé­lyéről szóló közleményből egy sor a sze­désnél kimaradt. A kiegészített szöveg így szól: „Kérvényükben hivatkozzanak az 1913. évi 16. t.-cikk életbelépte után kiadott első együttes államsegélykiutalás, továbbá a legutolsó együttes drágasági pótlék-kiutalás számára." 3. Az egyházjogi pályatételnél az ígéret szó után kimaradt a vessző, minek foly­tán a tétel értelme változást szenvedett. A helyes tétel tehát: „A házassági Ígéret, következményei, megszűnése és a házas­ság kihirdetése." Győr, 1919. november 25. Az igazságügyi miniszter 28,000/1919. J. M. szám alatt rendeletet adott ki a háborúban eltűntek holttányilvánításáról. Eszerint holttányilváníthatók mindazok, akik az 1914. évi julius hó 244k nap­jától 1917. évi január hó 1-ső napjáig terjedő időközben a háborúval kapcsola­tos események következtében eltűntek és azóta semmi hir sincs életbenlétükről. A holttányilvánítást kérheti mindenki, akinek a holttányilvánításhoz valami ér­deke fűződik. A tanító holttányilvánítását tehát az iskolaszék is kérheti. Az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A kérelem élőszóval is előadható. A kérelemben valószínűvé kell tenni a kérelmezési jogosultságot és a holttá­nyilvánítási kérelem alapjául szolgáló té­nyeket. Meg kell jelölni a kérvényben az eltűntnek állított egyén nevét, esetleges megkülönböztető nevét is, születési helyét és idejét, szüleinek, esetleges házastársá­nak, törvényes képviselőjének, továbbá gyermekeinek nevét és lakását, az eltűnt foglalkozását, utolsó lakóhelyét vagy tar­tózkodási helyét, az egyéb szükséges személyi adatokat, valamint más lényeges körülményeket, különösen azt, hogy van-e ingó vagy ingatlan vagyona s ha van, mely községben. Katonáknál a kérelemben lehetőség szerint tüzetesen meg kell jelölni az eltűnt bevonulásának időpontját, azt a csapat­testet, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották (anyaezred) és amely­nél utoljára szolgálatot teljesített, katonai rendfokozatát, utolsó ismert tábori posta­számát, a lehetőség szerint azt a hadi­eseményt, amely közben nyoma veszett, ha utoljára kórházban volt, ezt a kór­házat, lehetőleg csatolni kell továbbá az általa irt leveleket; különösen elő kell adni a róla utoljára érkezett híreket, kö­zöttük a katonai hatóságtól vagy a Vörös­kereszt-Egyesülettől származó értesítéseket. A bíróság a kérelem alapján hivatal­ból nyomozza a tényállást. Az eljárás költségeit a kérelmező köte­les előlegezni, de .ha a bíróság a kére­lem folytán jogerős holttányilvánítási hatá­rozatot hozott, az, aki az előleget adta, az eltűnt hagyatékából követelheti az eljárás szükséges költségeinek megtérí­tését. Győr, 1919. november 25. Antal s. k., püspök. Oyőregyházmegyei alap könyvaajtója. — 1674/1919.

Next

/
Thumbnails
Contents