A Győri Püspökség Körlevelei, 1919

Tartalomjegyzék

25 pontjából ugyanolyan mérvek és ugyan­azon elvek szerint léptetendők elő, mint az állami elemi népiskolai tanítók és óvó­nők. Létszámuk tehát ugyanolyan arány­ban osztandó be, ugyanazon fizetési osz­tályokba, amiként azt a 2. szakasz az ál­lami elemi népiskolai tanítók és állami óvónők részére megállapítja. A 3. és 4. szakaszokban foglalt hatá- rozmányok a nem állami elemi népiskolai tanítókra és tanítónőkre, illetve nem ál­lami óvónőkre is kiterjednek. 6. §. A nem állami elemi népiskolai tanítók fizetéskiegészítő államsegélyeinek megállapításánál a tanítók netaláni kán­tori illetményei a kiegészítendő tanítói javadalomba be nem számíthatók. 7. §. Az olyan nem állami elemi nép­iskolák és nem állami ovódák fentartói, akik tanítóik (tanítónőik) és óvónőik ré­szére a törvényszerű iiletményeket eddig államsegély igénybevétele nélkül saját ere­jükből biztosították, köteleztetnek arra, hogy tanítóik, illetve óvónőik fizetéseit a hasonló szolgálati idővel biró állami tanítókat, illetve óvónőket megillető ösz- szegre felemeljék s ezenkívül őket ugyan­azon feltételek mellett, ugyanolyan mérvű lakpénzben, családi pótlékban, háborús segélyben és ruhasegélyben részesítsék, amilyen mértékben ezek az illetmények a ' vonatkozó törvényes határozmányok értelmében az állami tanítókat megilletik. Az itt említettek mindeme járandósá­gai az 1918. évi julius hó 1-től kezdő- dőleg, illetve a háborús segélyek és ruha­segélyek 1918. évre visszamenőleg ki- szolgáltatandók. Amennyiben a szóban- forgó illetmények kiszolgáltatását az is- kolafentartók anyagi ereje nem bírná, e célból illetménykiegészítő államsegélyért folyamodhatnak, de ez részükre csak ab­ban az esetben engedélyezhető, ha a fenn­tartó az ezirányu kérvényében beigazolja, hogy az állami segélyezésnek az 1907. évi XXVII., illetve az 1913. évi XL. t.-c.- ben meghatározott egyébkénti feltételei fenforognak. 8. §. Az egyes iskolafentartók az is­koláiknál, illetve óvodáiknál alkalmazott tanítók, illetve óvónők részére a fenti határozmányokban megállapított illetmé­nyeknél magasabb illetményeket a jövő­ben csak az esetben biztosíthatnak, ha ta­nítóik, illetve óvónőik illetményeinek fede­zésére államsegélyt igénybe nem vesznek. 9. §. Mindazon nem állami tanítóknak, tanítóknak, tanítónőknek és óvónőknek, kik az l3l7. évi XV. t.-c. értelmében az 1918. évre háborús segélyben részesítet­tek, az ezen évre szóló háborús segélyei kiegészítendők arra az összegre, amely a hasonló fizetéssel biró állami tanítókat, illetve óvónőket megillette. 10. §. A tanítók, tanítónők és óvó­nők fizetését szabályozó korábbi törvény­nek mindazon rendelkezései, melyek a jelen törvény határozmányaival ellentét­ben vannak, ezennel hatályon kivül he­lyeztetnek. Hatályon kivül helyeztetik egyidejűleg az 1907. évi XXVII. t.-c.-nek 31. és az 1913. évi XL. t.-c. 29. §-a. 11. §. Külön rendelet fogja szabályozni az állami és nem állami tanítók, tanítónők, valamint az óvónők nyugdíjügyeit, azon elv alapján, hogy az állami és nem állami tanítók, tanítónők, valamint az óvónők teljesen egyenlő elbánásban részesüljenek az állami alkalmazottakkal. 12. §. A fenti határozmányok mikénti végrehajtásáról a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyet­értőig kibocsátandó végrehajtási utasí­tásban gondoskodik. Budapest, 1918. december hó 16-án. A Magyar Népköztársaság kormánya.

Next

/
Thumbnails
Contents