A Győri Püspökség Körlevelei, 1919
Tartalomjegyzék
24 1075. isk. sz. Tanítók fizetése. A községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók illetményeit rendező 1907. évi 27. t.-cikket és az ezt módosító 1913. évi 16. t.-cikket módosította a ma is érvényben levő 1918. évi Vili. néptörvény, mely az elemi népiskolai tanítóknak és tanítónőknek, a kisebb képesítésű gazdasági szaktanítóknak (szaktanítónőknek), továbbá az óvónőknek, az állami tisztviselői fizetési osztályokba való sorolása, valamint illetmény- és nyugdijügyi viszonyainak rendezéséről szól a következő- képen. 1. §. Az állami elemi népiskolai tanítók és tanítónők, továbbá a kisebb képesítésű gazdasági szaktanítók és szaktanító- nők az állami tisztviselőkre érvényes VIII—XI., az állami kisdedóvónők pedig a X—XI. fizetési osztályba soroztainak be. 2. §. Az első szakaszban felsoroltak az ott említett fizetési osztályokba a következő arányszámok szerint sorolandók: az állami elemi népiskolai tanítók és tanítónők, továbbá a kisebb képesítésű gazdasági szaktanítók, illetve szaktanítónők létszámának 20 százaléka a Vili., 30 százaléka a IX., 30 százaléka a X. és 20 százaléka a XI. fizetési osztályba, az állami kisdedóvónők létszámának 50 százaléka a X. és 50 százaléka XI. fizetési osztályba jut. Az állami elemi népiskolai tanítók és tanítónők 1200 koronás, valamint az állami kisdedóvónők 1100 és 1200 koronás kezdőfizetései a fentiekhez képest megszűnnek és az ezidőszerint ezekben a fizetésekben állók azonnal a XI. fizetési osztályba nevezendők ki. 3. §. Az állami elemi népiskolai tanítók és tanítónők, továbbá a kisebb képesítésű gazdasági szaktanítók és szaktanítónők a részükre az 1. és 2. szakaszokban megállapított fizetési osztályok közül az alacsonyabb fizetési osztályokban legfeljebb kilenc-kilenc évet kötelesek eltölteni és ezen idő eltelte után a részükre megállapított magasabb fizetési osztályba nevezendők ki még akkor is, ha ezen intézkedés által az illető ágazat részére a 2. szakaszban megállapított százalékos arány tullépetnék; viszont a részükre megállapított legmagasabb fizetési osztályban szolgálatuk végéig megmaradnak. Az itt megnevezett tanítók és tanítónők a 4. szakaszban körülirt összszolgá- lati idejük alapulvételével azonnal a megfelelő fizetési osztály megfelelő fokozatába helyezendők. Ez a határozmány az óvónőkre nem vonatkozik, akik a beszámítható össz- szolgálati idejük alapulvételével megállapítandó sorrendben csak a részükre a X. fizetési osztályban szervezett 50 százalékos létszámban bekövetkező üresedések erejéig léphetnek elő. 4. §. A 3. szakaszban említett össz- szolgálati idő alatt a bármily jellegű elemi népiskolánál, illetve gazdasági iskolánál a tanítói oklevél birtokában rendes tanítói minőségben, az óvónőket illetően pedig a bármily jellegű kisdedóvódánál óvónői oklevél birtokában eltöltött összes, tehát az 1893. évi október hó 1-e előtt is eltöltött szolgálati idő értendő. Az 1893. évi október hó 1-je előtti szolgálat után már eddig engedélyezett személyi pótlékok az ezen szolgálati időnek a magasabb fizetés szempontjából való beszámításával kapcsolatban megfelelően megszüntetendők. 5. §. Az 1913. évi XVI. t.-c. hatálya alá tartozó nem állami elemi népiskolai tanítók (tanítónők) és az 1913. évi XL. t.-c. hatálya alá tartozó nem állami óvónők a fizetéskiegészítési államsegély szem
