A Győri Püspökség Körlevelei, 1918
Tartalomjegyzék
3 b) az egyes jövedelmi tételek értékében beállott változások. Csakis ezen az alapon érhető el az általánosan sürgetett arányos és igazságos megadóztatás és szüntethetők meg a sokszor felpanaszolt aránytalanságok a nyugdijjárulék kivetésében. Ezen általános irányelv szemmeltartásával, minthogy a beérkezett vallomások részben a jelzett §-ok félreértésén alapulnak, részben kiegészítésre szorulnak, az új jövedelmi bevallások összeállításához és felülbírálásához a következő részletes irányelveket állapította meg a közp. bizottság beható megfontolás és megbeszélés után. A) 1. Szántóföldnél: a) bérbeadás esetén a tényleges bérösszeg, b) házi kezelés esetén az illető községben elérhető bérösszeg állítandó be jövedelemként a vallomásba. 2. Rétnél: a) bérbeadás esetén a tényleges bérösszeg, b) házi kezelés esetén az illető községben elérhető bérösszeg, c) a termés évenkinti elárverezése esetén az árverési költségek levonása után fenmaradt tiszta jövedelem tüntetendő fel; a legelő jövedelmének megállapítása a kerületi hármas bizottságra bizatik. 3. Szöllőnél, tekintettel a szöllőjövedelem bizonytalan voltára és folytonos ingadozására, egységárak megállapítását tartotta célszerűnek a közp. bizottság, azért úgy határozott, hogy a fertőmelléki borvidéken 500 K, a nagymartoni és felsőpulyai járásokban és Sopronmegye többi részében, továbbá Győr- és Mosonmegyében 400 K, Komárommegyében pedig 300 K állítandó be kát. holdankint a jövedelmi vallomásba. Ezen egységárak, tekintet nélkül a jó vagy rossz termésre, minden évben jövedelemként tüntetendők fel. A bizottságot az a tudat vezette, hogy a tiszta jövedelem megállapítása és a felülbírálás munkája a borárak és munkáltatási költségek hullámzása miatt nagyon nehéz, másrészt az igazságos megadóztatás úgyis csak úgy volna lehetséges, ha egy-egy jó esztendő jövedelme több évre arányosan elosztatnék a rossz esztendők kiadásainak kiegyenlítésére. Az egységárak megállapításával a bizottság elejét akarta venni a komplikált számításoknak és a nyugdíjintézetet biztosabb és állandóbb bevételhez juttatni. 4. A. házikert gyümölcstermése nem veendő fel a jövedelmi bevallásba. A házikerten kívül termelt gyümölcs értéke azonban jövedelemként felszámítandó azokon a helyeken, ahol a gyümölcsöt nagyban, eladásra termelik; értékét a kerületi hármas bizottság állapítja meg. 5. Munka és fuvarnál: a) ahol meg van váltva, a váltságösszeg, b) ahol nincs megváltva, az 1896. évi összeírásban megállapított összeg tüntetendő fel. 6. A természetbeni járandóságok a következő értékelés szerint számítandók: a) a kemény hasábfa 100 K, a puha hasábfa 60 K, a kemény dorongfa 80 K, puha dorongfa 40 K-val ölenkint (4 ms); a rőzse értékét a kerületi bizottság állapítja meg; b) egyéb természetbeni járandóságoknál (gabona, bor stb.) a befolyt mennyiség piaci (maximális) ára 25°/0 levonásával, de más levonások nélkül. Ahol ezen járandóságok meg vannak váltva, a teljes váltságösszeg állítandó be a jövedelmi vallomásba. 7. Alapítványoknál: a) a javadalmi alapítványok, dézsmaváltsági és egyéb törzstőkék teljes évi kamata; b) a tényleg elvégzett alapítványi misék kamatstipendiuma számítandó jövedelemként, levonva annyiszor 2 K-t, ahány alapítványi misét valaki végzett; az átengedett alapítványi és folyó (manualis) misék stipendiuma nem esik bevallás alá.
