A Győri Püspökség Körlevelei, 1918

Tartalomjegyzék

29 1158. sz. Illeték- egyenték helyes kivetésé­nek el­bírálásá­hoz uta­sítás. Az illetékegyenértéket a ni. kir. adó­hivatalok az újonnan beterjesztett beval­lások alapján 10 évre szóló hatállyal a közel jövőben vetik ki. Az uj kivetések elbirálhatása céljából szükségesnek látom alábbiakat közölni. Az illetékegyenértéket eddig szabá­lyozó törvénycikkeket az 1916. évi XXVII. t.-c. néhány pontban módosította. Neve­zetesen megváltoztatta az illetékegyenérték kiszabásánál alapul szolgáló föld- és ház­birtok illetékének kiszámítását. És pedig a földadó alá eső ingatlanoknál az illeték alapjául szolgáló értéket általában a katasz­teri tiszta jövedelem harmincszorosában, szőlőknél ötvenkétszeresében állapította meg az eddigi húszszoros helyett; azonban oly föld- vagy szőlőbirtoknál, amely vala­mely vizszabályozó vagy ármentesítő tár­sulat kötelékébe tartozó község árterében fekszik, a tiszta jövedelemből a szabály­szerű módon megállapított vizszabályozási járulék levonásba hozandó, hacsak ez a költség a kataszteri tiszta jövedelem meg­állapításánál már figyelembe nem vétetett (5. §.); házosztályadó alá eső ingatla­noknál a házosztályadó kétszázszorosát veszi alapul (múltban hatvanszorosa volt előírva); házbéradó alá eső ingatlanok értékének megállapításánál általános ház­béradó alá eső helyeken a házbéradó alap­jául szolgáló nyers jövedelemnek tizenöt­szörös összegét, másutt tizenkétszeresét Írja elő. Tudományos intézetek és köztan­intézetek ingatlanainál a múltban biztosí­tott kedvezményeket az uj t.-c. részben fentartotta, részben kibővítette. Ezen inté­zetek földadó alá eső ingatlanainak értékét továbbra is kataszteri tiszta jövedelmüknek tizenkilencszerese adja meg; házbéradó alá eső ingatlanaiknál pedig a házbéradó alapjául szolgáló nyers jövedelemnek a) az általános házbéradó alá eső helyeken tizenegyszerese, b) másutt nyolcszorosa veendő. Az illetékegyenértéket az Így eredmé­nyezett értéknek 5/i0-ed, illetve 4/i0-ed százaléka adja meg aszerint, amint Őfel­sége, illetve a kormány kinevezésétéi függő javadalmakról, vagy pedig más javadal­makról, alapítványokról van szó. Köz­intézetek ingatlanaik után csak felét fize­tik az öttized, illetve négytized százalékos eredménynek. Végül felhívom érdekelt papjaim figyel­mét az illetékegyenérték tárgyában az 1908. évi körlevelek 17-ik lapján közzétett út­mutatásra, külön is hangsúlyozva, hogy az ipartőkék, a templomi szükségletek költ­ségeinek fedezésére szolgáló ingó alapítvá­nyok, keresztek, szobrok stb. felállítására és fentartására szolgáló ingó hagyományok és alapítványok, a leszerelt harangok térí­tési ára illetékegyenértékinentes. Különben, minthogy az illetékegyen- értékről szóló törvények sajátlagosan érin­tik az egyházi pénztárakat és a javadal- masokat, nagyon kívánatosnak tartom, hogy a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely rendelke­zéseinek módosításáról szóló 1916. XXVII. t.-cikket a lelkész urak szerezzék meg és tanulmányozzák át. (Megrendelhető Grill Károly könyvkiadóvállalatnál, Budapest, Veres Pálné-utca 3.; ára 160 K.) Győr, 1918. február 12. A nm. vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úr a közvetlen rendelkezése alatt álló népiskolákban újra rendezte a gazda­sági oktatást s 6607—VII. b. 1918. sz. alatt körrendeletét bocsátott ki a gazda­sági ismereteknek ,az elemi népiskolá­ban való beható oktatása tárgyában, 105. isk. sz. A gazda­sági okta­tás uj rendje a nép­iskolában.

Next

/
Thumbnails
Contents