A Győri Püspökség Körlevelei, 1917

Tartalomjegyzék

68 1020. isk. sz. Eljárás katonai felmen­téseknél Az egyházi tőkékből jegyzett hadi- kölcsön-kötvények névértékéről egyház- megyei hivatalomhoz jelentést kérek. Jelentést kérek arról is, hogy a pap­ság és a tanítói kar buzdítására a hívek mennyit jegyeztek, hogy ennek alapján fáradozásaik eredményéről a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz minél hitelesebb értesítést küldhessek. Győr, 1917. május 10. A főhatóságom alatt álló s a tényleges katonai szolgálat alól felmentett tanítók névjegyzékét, az újabb felmentésre vonat­kozó javaslatommal már felterjesztettem a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz s erről az illető községi elöljáró­ságokat, illetve városi polgármesteri hiva­talokat is értesítettem. Azon tanítók azon­ban, akiknek első Ízben javasolt felmen­tése a névjegyzék szerkesztésekor még folyamatban volt, a névjegyzékbe nem vétettek fel s ilyenek, ha a felmentésükre vonatkozó határozat bármely katonai ható­ság részéről 1917. évi április hó 20-ika előtt mondatott ki, de a felmentési hatá­rozatot a névjegyzék felterjesztési határ­idejéig bármi okból kézhez nem kapták, kötelesek a f. évi VII. számú körlevelem­ben elrendelt bejelentést megtenni. A be­jelentéshez minden esetben csatolják kato­nai okmányukat is. Ezeknek felmentése még revízió alá esik. Ellenben azoknak a tanítóknak felmentése, akiknek felmen­tése április hó 20-ika után mondatott ki, már nem esik revizió alá. Ilyenek tehát jelentkezni nem kötelesek. A felmentések revíziójával kapcsolat­ban a nm. honvédelmi miniszter úr a fel­mentési kérelmeknél jövőben követendő eljárás tárgyában 7900. eln. 4. 1917. sz. alatt új rendeletet adott ki. Eszerint f. évi április hó 20-án túl megszűnt a honvéd­kerületi parancsnokságok és cs. és kir. katonai parancsnokságok mindennemű, tehát mező- és erdőgazdasági felmentési joga is, úgy hogy a felmentések fölötti döntés kizárólag a honvédelmi miniszter részéről történik. Az 1917. évi április hó 20-tól kezdve írásbeli felmentési kérelmek vagy javas­latok egyáltalán nem terjesztendők elő, kérelmét mindenki szóbelileg adja elő a községi elöljáróságnál (polgármesternél). A kérelmek, illetőleg a javaslat ugyan­olyan névjegyzékbe való felvétel utján intézendők el, mint amilyenek a f. évi 4100. eln. 4. sz. rendeletben a felmentések revíziója számára használtatnak. A névjegyzékek szerkesztésére és fel- terjesztésére, illetőleg a véleményezésre hivatott szervek eljárására nézve a f. évi 4100. eln. 4. számú rendelet 4. és 5. pont­jának határozványai mérvadók. A névjegyzéket a szerkesztők csak minden hó 1-én és 15-én továbbítsák, a hivatás, foglalkozás stb. szerint vélemé­nyezésre hivatott hatóságokhoz. Jelen esetben a győregyházmegyei hatósághoz. Amennyiben egyes egyéneknél az adatok helyessége bármely okból hosszabb fel­derítést vagy kivizsgálást igényel, ezen körülmény az illetők nevénél feltünte­tendő, a véleményezési rovatba pedig be­írandó: „vélemény fentartva, pótlólag fog bejelentetni“. A megállapítások eszközlése után pedig a véleményezés bejelentendő. A már bevonult és a mögöttes ország­ban levő egyének felmentésére ugyanazon eljárás mérvadó, mint ez a fentiekben meg van állapítva, azzal a különbséggel, hogy a névjegyzékek szerkesztéséhez szükséges adatokat nem a felmentendők, hanem a kérelmet előadók (családtag, munkaadó, hivatal stb.) adják meg. A hadrakelt seregnél levő egyének felmentése csak kivételes és igen indokolt esetekben lehetséges. Az ily kérelmek külön névjegyzékbe foglalva terjesztendők fel az előirt utón, jelen esetben az egy­házmegyei hatóság utján a szakminiszté­riumhoz, ahonnan behatóan véleményezve a honvédelmi miniszterhez tétetnek át, Győr, 1917. május 10. Antal s. k., püspök. Győregyházmegyei alap könyvsajtója. — 754/1917.

Next

/
Thumbnails
Contents