A Győri Püspökség Körlevelei, 1917
Tartalomjegyzék
55 peresek, mint nem róm. kath. vallásu klöz- scgji lakosok, nem kötelesek a plébániaiak helyreállítása költségleihez hozzájárulni, mert az egyházlátogatási jegyzőkönyv nem tartalmaz szerződéses jogviszonyt a róm. kath. Egyház és Külsővath politikai község közt, hanem csak a r. kath. hívők ösz- szeségét érdeklő jogviszonyt szabályozza, illetve az annak idején fennállott tényleges állapotot tünteti fel; ennélfogva a jegyzőkönyvnek a »communitas külső- vathiensis« kitétele alatt nem Külsővath politikai községe, hanem a külsővathi r. kath. hívők összesége értendő; — már pedig az okirat értelmezése, mint magánjogi kérdés, annál inkább a bíróság hatáskörébe tartozik, mert a jelen percben nem a kötelezettség1 rnisége és mennyisége, — ami vita tárgyát nem is képezi — hanem egyedül a kötelezett jogalany személyisége állapítandó meg abból az okból, mivel a közigazgatási hatóságok határozata folytán az a tisztán magánjogi kérdés vált vitássá, hogy a hozzájárulás kötelezettsége a politikai község összes lakosait, avagy csak a róm. kath. vallásu hívőket, vagyis a róm. kath. hitközséget terheli-e? A szóbeli tárgyaláson alperesek a Pp. 180. §. 1. és 3. pontja alapján pergátló kifogást emeltek, melyet a felebbezési bíróság az elsőbiróság ítéletének helybenhagyásával elvetett. Alperesek felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett a hivatalból is figyelembe veendő pergátló kifogás elvetése körül; mert a kérdésben forgó kegyúri jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek közjogi jellegűek s ebből a közjogi jellegből következik, hogy az azokra nézve felmerült vitás kérdések eldöntése nem a magánjogi igények fölött Ítélkezni hívatott polgári bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Alperesek panasza alapos. Jogszabály, hogy az egyházlátogatásokról felvett jegyzőkönyvekben a plébániai javak fentartására megállapított kötelezettségek kegyúri, tehát közjogi jellegűek és hogy az ilyen közjogi természetű jogok és kötelezettségek létezésére, fennállására, tartalmára és terjedelmére vonatkozó vitás jogkérdések eldöntése a köz- igazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik; következőleg a közigazgatási hatóság biir hatáskörrel annak is megbirálására, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyvben foglalt kitételeknek mi az értelme és a kötelezettség kiket terhel? mert a jog és kötelezettség megállapítása magában foglalja az arra jogosított, illetve kötelezett személynek meghatározását is, mivel a kettő csak egységesen ugyanazon hatóság által állapítható meg. Minthogy ezek szerint az a jogkérdés, hogy a felperesek, mint nem kath. vallásu külsővathi lakosok, tartoznak-e a róm. kath. plébánilak helyreállítási költségeihez hozzájárulni, nem választható el attól a jogkérdéstől, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyv tartalma szerint kit terhel a plébániaiak fentartása, az utóbbi kérdés eldöntése pedig közjogi jellegénél fogva a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik és minthogy a felebbezési bíróság a fenti jogszabály megsértésével állapította meg hatáskörét: a felül vizsgálati kérelemnek a rendelkező rész értelmében helyt adni, a pert a Pp. 182. §. értelmében megszüntetni s a pervesztes felpereseket a Pp. 453. §. alapján a felmerült összes költségben marasztalni kellett. Budapest, 1917. évi január hó 17-ik napján. Lallosemts János s. k., elnöklő