A Győri Püspökség Körlevelei, 1917

Tartalomjegyzék

40 domására a pozsonyi királyi törvényszék által 1916. évi március hó 16. napján P. k. f. 4719112. 1915. sz. a. kelt végzés­sel megvizsgált ügyét, Bruckner Ágost rom. kath. plébános felfolyamodása foly­tán 1916. évi október hó 31. napján tar­tott nyilvános ülésében Vizsgálat alá véve, következő végzést hozott: A m. kir. Kúria a másodbiróság vég­zésének nem neheztelt részét nem érinti, felfolyamodással megtámadott azt a részét pedig, mely szerint a kir. törvényszék a galgóci 57*2. sz. tkvi betétben A. I. 1—4. sor, 1143,3202. hrsz. a. foglalt, 325. ház- számu ingatlanokat, közös erdő- és legelő­illetőséget, továbbá az ugyanott II. 1 - 4. sorszám, 1629., 1630., 1631. és 1632. hrsz. alatt foglalt ingatlanokat a galgóci róm. kath. leányiskola céljaira szolgáló Kucsera József-féle alapítványt adja át az alapítványkezelő galgóci róm. kath. egy­házközségnek azzal, hogy azon esetre, ha az említett leányiskola róm. kath. jellegét elvesztené, az alapítvány a .galgóci róm. kath. egyházközség céljait fogja szolgálni, továbbá, mely szerint a kir. törvény­szék: „kötelességévé teszi a galgóci róm. kath. egyházközségnek a szabályszerű ala­pítólevelet kiállítani és azt kormányható­sági jóváhagyás végett a vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumnak bemutatni11; részben megváltoztatja, az alapító- levél kiállítása és bemutatására köte­lező rendelkezést mellőzi, egyebekben a megtámadott rendelkezését azzal a kiegé­szítéssel, hogy a fentkörülirt hagyomány, mint a galgóci róm. kath. elemi leány­iskola céljaira szolgáló Kucsera József- féle alapítvány adatik át az annak keze­lésére hivatott egyházközségnek és lesz nyilvánkönyvileg bejegyzendő, helyben­hagyja. Indokok: Az alapítványokról szóló 1715 : LXXIV., 1723:LXX„ 1791: XXIII. és XXVI. törvénycikkek rendelkezése sze­rint az örökhagyó végrendeletében körülirt alapítvány kormányhatósági jóváhagyás nélkül létesülhet és az ily természetű ala­pítványokra csak a főfelügyeleti jog van törvényeinkben fentartva, amiként ezt a m. kir. Kúria 5856 1909. sz. elvi jelen­tőségű határozatában kimondta és állandó joggyakorlatot képez. Ebben a felügyeleti hatalomkörben az a jog, hogy a kormányt közreműködés is illeti meg a jóváhagyás megadása által az alapítvány létesítésében, nemcsak benn nem foglaltatik, de a magyar alapítványi jogunk hosszú történeti fejlődés folyamán kialakult rendszere, mely az 1791: XXIII? törvénycikkben és az 1791 : XXVI. tör­vénycikkben, különösen annak 10. §-ában nyert betetőzést, a kormánynak ezt a közreműködési jogát az ilyen alapítványok létesítésében egyenesen kizárja. Ennek a rendszernek ugyanis az idézett törvény­cikkekben körülirt a „piae causae11 fogalma alá eső alapítványok tekintetében garan­ciális jellegű elve az, hogy a főfelügyelet csak a már létrejött és az illetékes testü­letek kezelésébe jutott alapítványok fölött gyakorolható és a főfelügyeletből folyó összes jogok a már létrejött alapítvány, illetve annak kezelése iránt érvényesí- tendők. Ebből az indokból a másodbiróság végzésének rendelkezéséből az alapítvány létesítésére, illetőleg az alapítólevél kiál­lítására és bemutatására vonatkozó intéz­kedést a kir. Kúria mellőzte, egyebekben pedig a másodbiróság végzését az örök­hagyó végrendeleti intézkedésének meg­felelő azzal a kiegészítéssel, hogy a ha­gyomány a galgóci róm. kath. elemi leány­iskola céljára szolgáló alapítványként lesz kezelendő, megfelelő indokolása alapján

Next

/
Thumbnails
Contents