A Győri Püspökség Körlevelei, 1917

Tartalomjegyzék

13 meg az istentelenség kötelékeit. “ Ezt mondja Szent Leó pápa is: „A böjt tör­vénye nem csupán az ételek mérséklésében áll, hanem leginkább a bűnök kerülésé­ben", — s folytatja Izaiás próféta: „Szegd meg kenyeredet az éhezőnek s a szegénye­ket és bujdosókat fogadd házadba; midőn mezítelent látsz, född be őt és ne nézd le a te testedet" t. i. embertársadat (58, 6. 7.). A nagyböjtben tehát különösen tartsuk szem előtt Szent Ágoston gyönyörű intel­mét: „Akik tehát azokat megtagadjuk magunktól, amik máskor nem tilosak, kivált a bűnöktől óvakodjunk, melyek mindig tilosak." És akkor kedvesek Isten előtt böjtöléseink, ha azokon segítünk, akik szükségből bőjtölnek. így érdemeljük ki, hogy hallani fogjuk az Ur ítéletét: „Bizony mondom nektek, amit egynek ezen legkisebb atyámfiai közül cseleked­tetek, nekem cselekedtétek" (Mt. 25, 40.). És most, midőn honvédelmi érdekből maga az állam is megszabja az ételeknek mennyiségét, sőt minemüségét is olykép, hogy bizonyos napokon némely eledelek­től az emberek magukat megtartóztassák és egyéb elemi életszükséglet tekintetében is nélkülözniök kell legalább vagy leg­kivált a szegényeknek: bőséges alkalom kinálkozik ezen erénygyakorlatra, sőt mód is marad még a kevésbbé tehetőseknek is, mert hisz nem arról van szó, hogy mindenedet add oda a nélkülözőknek, hiszen Szent Ágoston találó megjegyzése szerint csak azt mondja az írás: Szegd meg kenyeredet az éhezőnek (Horn. 3 ), vagyis, oszd meg vele, tehetségedhez képest segíts rajta. Aki pedig szükségből böjtöl, szükség­szerű önmegtagadását érdemes jócsele­kedetre nemesítheti és nemesítse is az­által, hogy vidáman és zúgolódás nélkül, béketüréssel s bőjtölési szándéka feléb­resztésével viseli a nélkülözéseket. És a hamvazószerdái evangéliumi szakaszban nem csupán a böjtöléssel való hivalko­dástól óv bennünket az Üdvözítő, „mikor pedig bőjtöltök, ne legyetek szomorúak, minta képmutatók", hanem azt is lelkünkre köti: „Te pedig, mikor bőjtölsz, kend meg fejedet és orcádot mosd meg" (Mt. 6, 16. 17.). És Szent Jeromos magyará­zata szerint, palesztinai szólásmód szerint, annyit tesz ez a kenés a mosakodással kapcsolatosan, ami ünnepnapokon szo­kásos, hogy midőn bőjtölünk, készsége­sen és vidáman tegyük ezt. Az imádságnak és böjtnek fenséges köl­csönhatását Szent Bernát remek szavaival fejezem ki: „A testvér testvérét segítvén mindketten megvigasztalódnak. Az imád­ság kieszközli a böjtölés erényét, a böj­tölés kiérdemli az imádság kegyelmét. A böjt erősíti az imádságot, az imádság megszenteli és az Urnák bemutatja a böjtöt" (Sermo III.). Minket, Krisztusban Kedves Fiaim és Testvéreim, kik Isten titkainak sáfárjai vagyunk, különösen az lelkesítsen a nagy- böjti szent időszaknak Krisztus szolgáihoz minél méltóbb átélésére híveinknek buzgó gyámolítása és ellátásában az Isten igéje szerény hirdetésének és a szentségeknek s szentelményeknek készséges és ájtatos kiszolgáltatása által, hogy Szent Pál apó­tól, az Ur választott edénye is azt mondja magáról: „Én tehát úgy futok, nem mint bizonytalan; úgy vivők, nem mintha a levegőt verném ; hanem sanyargatom teste­met és szolgálat alá vetem, nehogy midőn másokat tanítók, énmagam elvettessem" (II. Kor. 9, 26—27.). A mi Urunk Jézus Krisztus malasztja veletek ! Az én szeretetem mindnyájatokkal Krisztus Jézusban. Arnen. (U. o. 23—24.) Győr, 1917. február 9.

Next

/
Thumbnails
Contents